Két, jelenleg időlegesen és korlátozott nyitvatartással működő határátkelőhely állandó jellegűvé tételéről és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról állapodott meg egyebek mellett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter román tárgyalópartnereivel tegnap Bukarestben. Emellett a felek az első világháború eseményeinek román–magyar–szlovák–osztrák megvitatásának lehetőségét is felvetették, illetve több, gazdasági és kereskedelmi államközi és regionális együttműködési kérdésben is egyeztettek.
A magyar miniszter Teodor Meleşcanu külügyminiszter meghívására látogatott Bukarestbe, ahol délután előadást tartott a román nagykövetek éves értekezletén. Reggel Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, majd Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel és Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel tárgyalt.
Tárgyalásai után sikertörténetnek nevezte Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatait, amelyek segítik, hogy a két ország kapcsolatai más területeken is kedvezően alakuljanak. Elmondta: Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca. Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. Azt is megemlítette: a MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban. Örvendetesnek mondta, hogy a román kormány „nem áll negatívan az OTP azon szándékához”, hogy tovább növelje piaci részesedését. Szijjártó Péter az energetikai együttműködés területén is eredményekről számolt be. Mint elmondta: a Románia és Magyarország közötti gáz-interkonnektoron keresztül jelenleg csak Magyarország irányából lehet Romániába gázt szállítani. Románia elkezdte azonban azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt, 2022 végére pedig évente 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon Romániából. Arról is beszámolt, hogy már csak néhány kisajátítási döntés szükséges ahhoz, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között a két ország villanyhálózatait is összekössék.
Az új határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban elmondta: a román kormány megadja a felhatalmazást a külügyminisztériumnak a tárgyalásra, amely során gyorsan el fogják dönteni, hogy a februárban ideiglenesen és időszakosan megnyitott határátkelőhelyek közül melyik kettő maradjon állandóan nyitva. Azt is elmondta, hogy hamarosan létrejön a második autópálya-határátkelőhely a román–magyar határon.
A román nagykövetek éves értekezletén elhangzott előadást követően a két külügyminiszter közösen nyilatkozott a sajtónak. Teodor Meleşcanu arról beszélt, hogy a két ország által kialakított jogi alap lehetővé teszi, hogy a következő időszakban a konnektivitás kérdéseire összpontosítsanak. Az energetikai hálózatok, az autópályák összekapcsolását, valamint egy nagy sebességű vasúti összeköttetés kialakítását említette Budapest–Kolozsvár–Brassó–Bukarest útvonalon. A román külügyminiszter azt tartotta a kétoldalú megbeszélések legfontosabb következtetésének, hogy mindkét fél őszintén kívánja fejleszteni és erősíteni a két ország kapcsolatait. Szíjjártó Péter sajtónyilatkozatában egyebek mellett rámutatott: a kölcsönös bizalom megerősödését jelzi, hogy meghívást kapott a román nagyköveti értekezletre.
A magyar ügyek
Szijjártó Péter a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitását illetően kifejtette: a román kormány megadta ehhez a felhatalmazást a külügyminisztériumnak, és várhatóan már néhány napon belül le tudják zárni az erről folytatott tárgyalásokat. Szijjártó Péter a nap „legjobb hírének” minősítette, hogy román tárgyalópartnerei pozitívan fogadták azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és kárpátaljai után a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson.
A miniszter megemlítette, mint minden más alkalommal, ezúttal is az RMDSZ elnökével kezdte bukaresti megbeszéléseit, és áttárgyalták a magyar–román kapcsolatban megoldásra váró kérdéseket, amelyeket fel is vetett a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain. „Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a római katolikus gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét oldjuk meg. Azt gondolom, hogy politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben” – jelentette ki Szijjártó.
Szijjártó Péter a délután folyamán a képviselőház elnökével, Liviu Dragneával és a szenátus elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval is kétoldalú megbeszélést folytatott.
