Spidron című háromnapos rendezvénnyel kapcsolódik a sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér a pulzArthoz. A csütörtök esti nyitányon Erdély Dániel tartott előadást az általa felfedezett, majd továbbfejlesztett spidronrendszerről, ezt követően Bordos László Zsolt témához kapcsolódó fényalkotását mutatta be.
A spidronrendszer meghatározása mind a tárlaton, mind a Magma honlapján olvasható: „térben deformálható és folyamatosan mozgatható sík háromszöglapháló – alapeleme az S alakú spidron –, amelynek jellemzője, hogy kétféle háromszög különböző méretű változataiból egymást váltva spirálisan épül fel. Ezen síkidomok élei mentén a síkalakzatot meghajtva különböző, eddig nem ismert térbeli harmonikázó felületek, zárt héjak és labirintusok építhetők.”
Az „összetett alakzat” felfedezéséről, annak térbeli kiterjesztéséről maga az alkotó, a budapesti Erdély Dániel beszélt, mondván, harmincöt év alatt alaposan „belegabalyodott” rendszerébe, melynek különböző tudományos és alkalmazási lehetősége van. A bogarat még iparművészeti főiskolás korában Rubik Ernő helyezte a fülébe, s hosszú kutatás után még mindig születnek új eredmények. Mint mondta, a spidron sok mindenre jó lehet, nagy üzlete még nem volt, de türelemjátékkal érdekes szobrokat lehet belőle készíteni. Belefényképeztem az absztrakt gondolkodásba – zárta előadását Erdély Dániel, majd Bordos László Zsolt fényfestése következett. A háromdimenziós fényalkotás a spidron formáira alapoz, azt Bordos rendkívül inspiratív objektként jellemezte, az audiovizuális élményt pedig tárgyvetítéssel teremtette meg. „Ez a csoda három napig tart”, még ma és holnap megtekinthető a Magmában 11–22 óráig.
