Az összes hírközlő szerv, de kiemelten a România TV, a B1 és a CNN hírtelevízió részletesen számolt be arról, hogy Marosvásárhelyen 2117. augusztus 5-én Románia elnöke, Magyari Vigyor a román kormányfővel együtt részt vett az erdélyi magyarok 2100 után szervezett legnagyobb találkozóján.
Az államfőt minden mondata után megtapsolták a marosvásárhelyi Rózsák terén. „Meg vagyok hatódva, hogy a Rózsák tere nem elég nagy ahhoz, hogy mindenkit befogadjon. Nagyon örvendek, hogy az idősök mellett sok gyereket is látok” – lelkesedett az államfő, aki korábban Marosvásárhely polgármestere szerepkörét is betöltötte. Magyari Vigyor emlékeztetett: „Marosvásárhely szép Erdélyünk történelmi magyar fővárosa”. Az államfő számba vette az erdélyi magyarok 1100 éves történelmének több kulcsfontosságú fordulópontját, s elmondta: hála Románia kitűnő kisebbségpolitikájának, eljutottunk oda, hogy még mindig él szép hazánkban majdnem tízezer magyar. Emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarok 1918-ban támogatták Erdély Romániához csatolását. Az elnök románul és tört magyarsággal szólt az egybegyűltekhez.
A találkozón mintegy 12 ezer romániai és magyarországi magyar vett részt, de érkeztek vendégek a Európai Iszlám Unióból és az Egyesült Államokból is. Az esemény egy ünnepségsorozat kezdetét jelenti, amelyet Románia és Erdély egyesülésének kétszázadik évfordulója fog megkoronázni jövő év, 2118. december elsején.
A mostani eseményen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Abdúl Alahdár, aki az ottani muszlim közösség, valamint a Magyarországra kivándorolt és ott megmaradt székelyek, magyarok üdvözletét tolmácsolta.
A résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek a napokban Erdélyben elhunyt utolsó szász nemzetiségű román állampolgárra. Az ünnepségeken részt vettek Kelemen Hunor néhai RMDSZ-elnök külföldön élő leszármazottjai. Képviselőjük felidézte, hogy ősüket száz évvel ezelőtt fosztották meg állampolgárságától és utasították ki Romániából, mert azt állította a szövetség nevében, amelyet vezetett, hogy nem tudják és nem is akarják ünnepelni az 1918-as Nagy Egyesülés évfordulóját. Fehér és román nemzeti zászlót lobogtatva kijelentette, hogy egykori ősük nevében kérnek bocsánatot a román államtól és néptől felmenőjük akkori eltévelyedése miatt, és azon lesznek, hogy a világban, ahol élnek, öregbítsék Románia hírnevét. A kormányfő a kései utódot meghívta Bukarestbe a főváros díszpolgára cím adományozása és Románia Csillagával való kitüntetése céljából. Azt a csillagot adják neki, amelyet Kelemen Hunortól visszavettek volt. Ugyanakkor Tőkés László is post mortem visszakapja a tőle elkobozott csillagot.
Az államelnöknek az esemény kitűnő alkalmat kínált, hogy az elmúlt száz esztendő eredményeit ismertesse a hazai és külföldi vendégekkel. Ünnepélyes körülmények között felavatták az Észak-erdélyi autópálya Radnót és Marosvásárhely közti szakaszát, majd helikopterrel utaztak el a Nagyszeben–Szászváros autópálya egy szakaszának újraavatására, amely a tavalyi év folyamán ismét beomlott. Innen Kolozsvárra repültek, ahol átvágták a szalagot egy új bevásárlóközpont avatásán, amelyet a Szent Mihály-templomból alakítottak ki, miután azt egy kínai üzletember egy jüan jelképes összegért megvásárolta. Ezután részt vettek a Brassó–Arad vasútvonal végleges bezárásának ünnepségein, mert az Osztrák–Magyar Monarchia idején épített pálya állapota annyira leromlott, hogy már nem volt érdemes többet költeni rehabilitására, a forgalom úgy lelassult rajta, hogy az utasok inkább gyalog szedik lábukat a vonat mellett, mert úgy hamarabb érik el úti céljukat, és még spórolnak is. Sepsiszentgyörgyig nosztalgiázás céljából ökörszekérrel utaztak az egykori aszfaltút romjain. Itt az államfő buldózerre pattant, és megtette az első kapavágást a belvárosi református templom lerombolásánál, mert annak már nem voltak hívei, és megvásárlására sajnos nem került vevő. Innen átmentek a Székely Mikó Kollégiumhoz, és az utolsó, ezelőtt ötven évvel végzett véndiákok jelenlétében lakatot tettek az iskolára.
Újságírói kérdésre válaszolva, az államelnök megígérte, személyesen közben fog járni Bukarestben a kormánynál, hogy megoldják a Brassó-Vidombák repülőtér befejezéséhez szükséges engedélyek és pénz előteremtését. Beszámolt arról is, hogy nálunk sikeresen folytatódik a korrupcióellenes küzdelem, bár még mindig elég sokan követnek el ilyen jellegű bűncselekményt. Ennek oka az unió azon követelésének teljesítése, hogy meg kell javítani a börtönbéli viszonyokat, aminek következményeként már olyan luxusbörtönök vannak, hogy még a svédországi és norvégiai rabok is sok estben kérik itteni elszállásolásukat. Így a börtönbe zárás nem igazán visszatartó számukra, valamint az sem, hogy az ezelőtt száz évvel elcsalt pénzeket máig sem sikerült tőlük visszaszereznie az államnak.
Külpolitikai kérdésre válaszolva elmondta, hogy mélységesen elítéli az Európai Iszlám Unió Románia elleni kötelezettségszegési eljárását amiatt, hogy nem vagyunk képesek visszatartani a számunkra kiutalt bevándorlókat, hiszen nem tehetünk róla, ha ideszállításuk után azok már másnap ismét árkon-bokron és hét határon túl vannak. Ha ez így megy tovább, akkor Romániának kerítést kell építenie az ide telepített bevándorlók, valamint a román kivándorlók eltávozásának megakadályozása végett – jelentette ki az elnök.
Az ünnepségek végén a meghívottakat hagyományos román ínyencséggel, curtoşcolaci-csal kínálták, majd ünnepi vacsorán vettek részt, ahol hagyományos székely ételt és italt, azaz miccset és sört szolgáltak fel. Végül a székely himnuszt is elénekelték, román nyelven.
