A Bodoki-hegység nyugati lábánál plio-pleisztocén kori agyagtelepet tártak fel még a XIX. században, mely a cserép- és téglakészítés legkiválóbb nyersanyaga. Jelentős értéke a környéknek ez a nyersanyag, de a hegylábi övezet tartalékai gyakorlatilag kiaknázhatatlanok. A második világháború után a sepsiszentgyörgyi volt Bazalt vállalat, majd 1968-tól egy vegyes vállalat művelte a kitermelést. Három évvel ezelőtt a helybeli Argila Kft. nyitott agyagbányát az általa megvásárolt területen, s közvetlen közelében a nagy múltú segesvári Siceram épületkerámia-gyár is.
Utóbbi évente hetvenezer tonna agyagot termel ki Bodokon, és egy német cég segítségével cserépkészítő gépsort is felállított, mely gipszkarton formákba nyomja a jó minőségű, képlékeny bodoki agyagot. A német laboránsok megállapították, hogy az újításnak számító módszer csak olyan kiváló minőségű agyaggal működik, amelyben nincsenek idegen zárványok és bajt okozó mészkődarabok. Nos, erre a bodoki agyag a legkiválóbb. A cég területadót fizet a helyi önkormányzatnak, s feljavíttatta a makadámútszakaszt, amelyen az agyagot szállítja.
Az Argila a hagyományos bodoki téglát gyártja és égeti. Szakács József a tulajdonosa, gépesített üzemében tizenhat munkakönyves helybeli munkás keresi a kenyerét. Télen, amikor a munka szünetel, a személyzet munkanélküli-segélyben részesül. A bodoki hagyományos tégla nagybani vásárlói között találjuk a sepsiszentgyörgyi Depo lerakatot, a Zöld Gazdát, egy oneşti-i céget, számtalan kisebb fogyasztót. A munkatelepen köz- és külső fal rakására alkalmas lyukas betontégla (képünk), valamint többszínű és -formájú térkő, járdalap és szegélykő is készül. Ezek a termékek gazdagítják Bodok amúgy egyre erősödő iparát (vasipar, sütőipar, építőanyagok).
