A román külügy tüstént vissza is lőtt. És szerencsére rögtön megérkezett a hírtelevíziók nehéztüzérsége az ellenakciót támogatni. A helyzet fokozódott, mert Magyarország megtagadta Románia (és Horvátország) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) csatlakozásának támogatását. A román miniszterelnök aztán békítőleg lépett fel, megfeddvén a külügyieket, amiért a diplomáciai adok-kapokban úgy viselkednek, „mint az ökölvívásban: he te ütsz, én is ütlek”.
Különben is, a magyarok valószínűleg félnek komolyabb katonai fellépést megkockáztatni, mert mi egyre jobban fel vagyunk fegyverkezve. Most vásároltunk amerikai rakétaelhárító rendszert négymilliárd euróra, a franciáktól rakétákat, és harci helikopterek gyártásába is kezdtünk. Aztán az amerikai elnök, Trump is megmondta, bármilyen baj esetén a NATO meg fog bennünket védeni. Bár ki tudja, a magyarok nagy titokban mire készülnek? A dzsúdóban elég gyengécskék, mégis megrendezték dzsúdó-világbajnokságot, bizonyára, hogy legyen ürügyük meghívni Putyint a megnyitóra, amikor nem lett volna szabad, hiszen vele csak Merkel kancellár asszony, a francia elnök, Macron, az amerikai elnök, Trump és a hozzájuk hasonló nagyhatalmak vezetői diskurálhatnak. Ezért Románia sem veszi jó néven, ha Orbán Viktor Putyinnal találkozgat, mert ugyebár ki tudja, olyankor miről tárgyalnak?
A B1 televízióban pénteken este arról beszélt a moderátor, hogy kiszivárgott: a magyarok és az ukránok románul kitűnően beszélő tiszteket képeznek ki. És feltette a költői kérdést: vajon miért? Tegyük hozzá: ha a bolgárokról is kiderülne ugyanez, akkor a dolog egyértelmű lenne: ezek fel akarják osztani egymás között Romániát! Erre keresnek ürügyet ártó szándékú személyek, akik össze szeretnék ugrasztani az egymás mellett békében élő románokat és magyarokat. Arról is szó esett, hogy valóban provokáció lehet az udvarhelyi Kaufland-bortány hátterében, mert az elárusítónőn kívül a többi résztvevő igen jól tudott románul. (És az is lehet ugyebár, hogy az eladónő is be volt szervezve, és készakarva nem beszélte az állam nyelvét.) Ugyanígy a vásárhelyi iskolaügy esetében is. Szerencsére vannak józanul gondolkodók, akik, íme, hipp-hopp, az egy éve tartó huzavonát percek alatt megoldották, és az iskola úgy-ahogy, de működhet. A képernyőn közben futott a felirat: Tisztelet magyar szomszédainknak. Egy ártatlan betelefonáló felháborodottan lépett adásba, de a műsorvezető rögtön tisztázta, hogy nem Magyarországra gondolt, hanem a romániai románok magyar szomszédaira, akikkel nagy egyetértésben élünk.
Vérlázító az is, hogy az udemeré pontosan most veti fel az anyanyelvhasználati küszöb 20-ról 10 százalékra való csökkentését, és erről a kormánypártok egyáltalán tárgyalnak! S hiába mosakszik a szövetség elnöke, hogy szó sincs ily rusnya dologról, azt bezzeg meg sem hallják. Két bukaresti egyetemi tanár, politikai elemző (Dan Dungaciu és Petrişor Peiu), akik folyamatosan vizsgálják a helyzetet, már korábban felhívták a figyelmet: Magyarországnak nagyhatalmi ábrándjai vannak, és a szomszédságában élő magyarokat akarja felhasználni arra, hogy körülvegye magát a környező országok „etnikai autonómiáival”. Mélyrehatóan elemzik, miket cselekszenek infrastrukturálisan (Paks II., gázvezetékek, autópályák), hogy nagyravágyó törekvéseiket elérjék. Hagyományosan törekszenek ugyanakkor Románia nemzetközi elszigetelésére, ezért próbálják megfúrni a pápalátogatást is. Elsősorban irigységből, mert nem Magyarországra készül. Aztán felhasználják az erdélyi magyar katolikus egyház sirámait, miszerint állítólag Románia nem akarja visszaszolgáltatni a magyaroktól elkobzott javakat, holott már megkapták azt is, ami nem is volt az övék. Az a rögeszméjük, hogy törvénytelennek tekintsék a Nagy Egyesülést, és egy pápalátogatást az egyesülés ünneplésekor annak törvényesítéseként lehetne értelmezni. A gyulafehérvári érsek, Jakubinyi György azt is kijelentette az MTI magyar hírügynökségnek, hogy a pápalátogatás csak akkor lehetséges, ha Bukarest elfogadja a magyar kisebbség alkotmányos jogait. Ha mégis 2018-ban jönne, akkor a magyar katolikusok nem vennének részt a pápalátgatáshoz kapcsolódó eseményeken. És ráadásul még azt is kérik, hogy ne Bukarestbe, miként II. Pál pápa, hanem előbb Erdélybe jöjjön.
Átok magyarok, így rombolnák szép reményeinket.