Demeter J. Ildikó
Miközben az útjaink egyre rongyosabbak, lyukasak, hepehupásak, és maga a miniszter is arról panaszkodik, hogy kevés a szakember, a megyei tanács tulajdonában levÅ‘ út- és hÃdépÃtÅ‘ vállalat egyszerűen utcára teszi nyolc alkalmazottját — köztük felsÅ‘- és középfokú szakképzettséggel, jelentÅ‘s tapasztalati tÅ‘kével is rendelkezÅ‘ részleg- és csoportvezetÅ‘ket —, mert élni mertek azzal a jogukkal, hogy tűrhetÅ‘bb javadalmazást és versenyképes munkahelyet kértek.
Az elÅ‘zmények ismertek: a bértárgyalások halogatása május 29-én elemi erejű haragot váltott ki, az irodákba betörÅ‘ munkások az igazgatót a megyei tanácshoz küldték (gyalog, mert megsokallták a magánutakról érkezÅ‘ számlákat), hogy az ott dolgozó két vezetÅ‘ségi taggal döntÅ‘képes testületet alakÃtson, és a munkaszerzÅ‘dés lejárta elÅ‘tt választ adjon kérdéseikre. Ha a határidÅ‘n belül busás honoráriumuk ellenére sem értek rá... Ez a spontán akció mindenki szerint törvénytelen volt, utána viszont a szakszervezet szabályosan bejegyeztette az érdekellentétet, és mivel a dolgok csak nem haladtak, sÅ‘t, megkezdÅ‘dtek a megtorló intézkedések, a munka leállt. Néhányan éhségsztrájkba kezdtek, a többség az új megyevezetéstÅ‘l várta a megoldást, hiszen Ãgéret volt, és bÃztak benne. Az általános sztrájk nyolcadik napján az új tanácselnök végre kijött a céghez (a régit is többször hÃvták, hiába, egyedül a munkaügyi igazgatónÅ‘ próbált közvetÃteni a felek között), az emberek fellélegeztek, és erre jött a pofoncsapás: nyolc társuk menesztése. Ezzel a húzással sikerült kettÅ‘re csökkenteni a felsÅ‘fokon képzett utász-szakemberek számát a cégnél; három éve még nyolcan voltak. A fegyelmi eljárás tehát emÃgy lezárult, de közben két másik is folyik, a bejegyzett sztrájk törvényességérÅ‘l és a cég gépjárműveinek illetéktelen használatáról (ezekkel vonultak tüntetni); továbbá rágalmazásért és becsületsértésért elindÃtott ,,magánjellegű" perek is. Az utászok szakszervezeti elnöke tegnap ideg-összeroppanással kórházba került, a megyei bizalmik pedig országos egyeztetÅ‘ kerekasztalt akarnak összehÃvni, mert ez a példátlan megtorlás ,,a szakszervezeti mozgalom gyalázatos megcsúfolása". Ebben a hangulatban kellene most a bértárgyalásokat folytatni — a többi követelésrÅ‘l, a vezetÅ‘ség legalább részleges cseréjérÅ‘l, a humán és gépi erÅ‘források fejlesztésérÅ‘l már nem is beszélnek —, a legnagyobb útjavÃtási idényben. Egy feljövÅ‘ iparágban, ahol a következÅ‘ években hatalmas uniós pénzeket lehet majd lehÃvni évtizedekkel elmaradt infrastruktúránk feljavÃtására. ValószÃnűleg lesz, aki korszerű utakat épÃt majd Háromszéken, jön az olasz cég, amely Barót és Székelyudvarhely között vitte el a pénzt, vagy a Bechtel, amely egyre csak késik és drágÃt, a megye tulajdonában levÅ‘ vállalatot eladják (négy-öt éve fontolgatják már), az ugrásszerűen növekvÅ‘ profit azontúl másokat gazdagÃt, százvalahány háromszéki család pedig választhat: hallgat és nyel itthon, vagy elköltözik boldogabb vidékre. Hát, nem erre vártunk, és nem is errÅ‘l volt szó.
