A legutóbbi kézdivásárhelyi önkormányzati ülésen többek között névadásról is döntöttek, a Petőfi Sándor, Dózsa György és Ady Endre utcák kereszteződését Boldog Özsébről, a közelben levő római katolikus templom védőszentjéről nevezték el Özséb útkereszteződésnek.
A Boldog Özséb-plébániatemplom egyháztanácsa ez év május 28-án keltezett átiratában kérte a névadást, amit azzal indokolt, hogy jövő évben – január 20-án, a templom búcsúnapján – ünnepelik meg a Boldog Özséb templom felszentlésének harmincadik, illetve a plébánia fennállásának huszadik évfordulóját. Kézdivásárhelyen a nagyszabású iparosításnak köszönhetően a nyolcvanas évek elején új tömbháznegyed épült, mely távol esett a kantai Szentháromság-plébániatemplomtól, ezért szükségessé vált egy új templom építése az új városrészben lakó hívek számára.
Néhai Nagy Imre főesperes-plébános idejében, 1986-ban kezdődött a templomépítés, 1987-ben szentelte fel Jakab Antal püspök. Kezdetben szentmiséket és hittanórákat tartottak az új templomban és hittanteremben, majd 1998-ban önálló plébániává szervezték. Az első kinevezett lelkipásztorok a Ferenczi-ikrek – Árpád plébános és István segédlelkész – voltak. A hívek száma a 2000-ben kiadott főegyházmegyei sematizmus szerint 10 858 volt. 2003-ban tornyot építettek a templomhoz, mivel ezt a kommunista időben, a templom építésekor nem engedélyezték. 2004-ben Kerekes Lászlót nevezték ki plébánosnak, segédlelkésznek pedig Kovács Pétert. 2005-ben elkészült a templom főbejárata. Ugyancsak ekkor a kantai Szentháromság-plébániára segédlelkészt neveztek ki, így a Boldog Özséb egyházközségből 2005 júliusában 2500 hívőt a Szentháromság-plébániához csatoltak vissza. 2006-ban új segédlelkész érkezett György Mihály Levente személyében, 2015. augusztus elseje óta pedig az új segédlelkész Hajlák Attila István. A névadásról szóló határozattervezetet az önkormányzati képviselők egyhangú szavazattal fogadták el.
