A Phenjan által indított ballisztikus rakéta 3700 kilométeres távolságot tett meg, Japán fölött haladt el, majd a Csendes-óceánba zuhant. A kísérletet az észak-koreai hadsereg néhány nappal azután hajtotta végre, hogy a BT elfogadta sorozatban nyolcadik büntetőintézkedési csomagját, amivel rá akarja venni Észak-Koreát a nukleáris- és rakétaprogramjának feladására. Phenjan augusztus végén is kilőtt egy ballisztikus rakétát, amely ugyancsak átrepült Japán felett, majd a Csendes-óceánba csapódott, néhány nappal később pedig kísérleti atomrobbantást hajtott végre.
Az észak-koreai lépés világszerte hatalmas felháborodást keltett. Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója közleményben sürgette cselekvésre Kínát és Oroszországot. „Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek” – olvasható a közleményben. Az amerikai külügyminiszter kiemelte: „Pekingnek és Moszkvának közvetlenül vezetőik révén jelezniük kell, hogy nem tűrik tovább a felelőtlen rakétafelbocsátásokat”.
Globális válaszlépéseket sürgetett az Észak Atlanti Szövetség. „A lépés komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért globális válaszintézkedésekre van szükség” – írta a Twitteren Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője botrányos provokációnak nevezte a legújabb ballisztikusrakéta-kísérletét. Hangsúlyozta ugyanakkor: a nemzetközi közösség minden eddigi provokációt önmérséklettel fogadott, „és ennek folytatódnia kell”; erőteljesebb gazdasági és diplomáciai eszközökkel el kell érni, hogy a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése politikai úton valósuljon meg.
Oroszország határozottan elítéli a legújabb észak-koreai rakétakísérletet, mert Phenjan provokatív lépései a feszültség további növekedéséhez vezetnek a Koreai-félszigeten – szögezte le Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője is. Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök telefonon tárgyalt az ügyről. A két elnök az Észak-Korea körül kialakult válság politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezésének kizárólagosságát hangsúlyozta, valamint a közvetlen párbeszéd felújítását sürgette.