Magyarország tudomásul veszi a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de egyáltalán nem ért vele egyet, a jogi és politikai harc pedig sok szempontból még csak most kezdődik az uniós menekültügyi kvóták ellen – közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Brüsszelben.
Kovács Zoltán a belga fővárosban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a migrációs válság vonatkozásában Magyarország egyike volt azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek mindent megtettek kötelezettségeik teljesítése érdekében. „Magyarország lelkiismerete tiszta. Azt látjuk, hogy a magyar határintézkedések működnek. Bebizonyosodott, hogy a magyar javaslatok működőképesek” – fogalmazott.
Mint mondta, a magyar kormány elutasítja a szolidaritás új, egyoldalú és elfogult meghatározását, amely kizárólag a kvótarendszerben való részvételre szűkítené le a fogalom definícióját. A szóvivő rámutatott, az uniós dokumentumokban nincs meghatározva a szolidaritás fogalma, a magyar kormány szerint azonban annak a fő fokmérője az, hogy valamely ország betartja-e a már létező szabályokat vagy sem, márpedig Magyarország az elmúlt két évben 883 millió eurót (270 milliárd forintot) költött a határvédelemre, s ezzel nemcsak magát, hanem például Ausztriát és Németországot is védte. Hozzátette, hogy ezek csak a rendkívüli költségek, amelyekben ugyan benne van a határkerítés építésére fordított pénz is, de nem az teszi ki az összeg legnagyobb részét, ezért Magyarország szolidaritást vár a többi tagállamtól és az uniós intézményektől.
Kovács Zoltán emellett kijelentette: az Európai Uniónak is érdeke lenne a józan hozzáállás, a migrációs helyzet ugyanis még mindig fenntarthatatlan.
Érthetetlen, miért akar az EU olyasmit ráerőltetni a tagállamokra, amelyet több ország is világosan elutasít. Konszenzusos döntéshozatalra lenne szükség, illetve észszerű és végrehajtható döntésekre – közölte.
