Temes megyében öt, Beszterce megyében kettő, Arad megyében pedig egy ember vesztette életét. Az áldozatok mindegyikét a viharos szél által kidöntött fák, elsodort reklámtáblák, háztetők ütötték agyon. Temesváron két személy vesztette életét, Buziásfürdőn egy háromtagú család halt meg. A Temes megyei hatóságok hivatalból öt bűnvádi eljárást indítottak gondatlanságból elkövetett emberölés miatt. Fehér megyében 6, Arad megyében 15, Bihar megyében 35, Beszterce-Naszódon 15, Kolozs megyében 5, Hunyad megyében 1, Máramarosban 10, Szilágy megyében 1, Temes megyében 49 a sérültek száma. 204, a vihar miatt bajba jutott személyt kellett kimenteni, a mentésekben több mint 1000 tűzoltó vett részt.
Országszerte 137 épület tetőszerkezetét károsította a vihar, mely 290 fát döntött utakra, autókra. Az úttestre dőlt fák miatt 12 országúton és hat megyei úton szünetelt több-kevesebb ideig a forgalom. A vasúti pályát 42 szakaszon zárták el a sínekre zuhant fák.
A rövid ideig tartó, de rendkívül erős szél a villanyhálózatban is nagy károkat okozott. Országszinten 568 település maradt teljesen vagy részben áramellátás nélkül. Temes, Bihar, Arad és Kolozs megye 42 iskolájában szünetelt tegnap a tanítás a vihar által okozott károk miatt.
A közösségi portálokon sorra jelennek meg fényképek a megrongált épületekről. Ezek tanúsága szerint toronysapka nélkül maradt a Temes megyei Igazfalva református temploma. A Szilágy megyei Vaskapun  egy 17. században épült ortodox fatemplom tornyát a szél rádöntötte a tetőszerkezetre, súlyosan károsítva a műemléket. Az erős szél a Szilágy megyei Zsibón és a Kolozs megyei Sztánán is megbontotta a református templom tetőszerkezetét.
Tegnap reggel a vihar által leginkább sújtott Temes megyébe utazott Carmen Dan belügyminiszter, a temesvári válságstáb kora délutáni ülésén pedig Mihai Tudose miniszterelnök is részt vett, aki a megbeszélés után kijelentette: mobiltelefonos riasztórendszert dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy időben lehessen értesíteni a lakosságot a közelgő veszélyes meteorológiai jelenségekről. Elmondta: reggel Bukarestben találkozott a telefontársaságok, a Különleges Távközlési Szolgálat, valamint a távközlési hatóság képviselőivel, és megtalálták a megoldást a telefonos riasztórendszer létrehozására. Már dolgoznak is a szakemberek a rendszeren, mely egy-két hónapon belül várhatóan működőképes is lesz. Olyan rendszert alakítanak ki, amelyen keresztül mindenki, aki egy meteorológiai jelenségek, vagy akár tűz által veszélyeztetett területen tartózkodik, riasztást kap telefonján keresztül a közelgő veszélyről. A riasztás szövegét a katasztrófavédelem küldi el a telefonszolgáltatóknak, és ez a szerv határozza meg azt a területet is, amelyen szórni kell az üzenetet.
Tudose véleménye szerint a hagyományos riasztási módszerek elavultak, a médián keresztüli riasztás éppen azokhoz nem jut el, akik a szabadban tartózkodnak. Azt is megjegyezte, hogy a román meteorológiai szolgálat vasárnap csak fél órával a vihar előtt látta a katasztrófahelyzetet, és a rövid idő csak a hatóságok riasztására volt elég. A miniszterelnök úgy értékelte: mind a belügyi alakulatoknál, mind a hadseregben, mind pedig az egészségügyi intézményekben példás volt a vasárnapi mozgósítás. Csupán a bánsági megyék áramszolgáltatóját bírálta élesen, amiért 24 órával a vihar után még mindig települések tucatjain kell nélkülözni az áramszolgáltatást. A közintézményekben keletkezett károk gyors felmérését kérte, hogy a szerdai kormányülésen a kabinet már rendelkezhessen a helyreállításra szánt összegek kiutalásáról.
A gyorsriasztási rendszer kiépítését és a krízishelyzetek kezelésének hatékonyabbá tételét Klaus Iohannis államfő kérte, aki szerint a vihar a katasztrófa-elhárítás hiányosságait is feltárta: az állami intézmények között akadozó kommunikációtól az emberek oktatásának, felkészítésének szükségességéig. Az államfő részvételt a halottak hozzátartozóinak, és gyors felépülést kívánt a sérülteknek, s úgy vélekedett: megengedhetetlen, hogy az internetsebességéről és az IT-szakemberek nagy számáról híres Romániában ne létezzen egy sürgősségi helyzetekben alkalmazható rendszer a lakosság riasztására. Arra is figyelmeztetett, hogy a hatóságok feladata a megelőzés is.
Az országos meteorológiai hivatal közleménye szerint a Szerbián és Magyarországon is átvonuló, Bosznia-Hercegovina felől érkező hideg légtömeg okozta a vasárnapi vihart. A hidegfront nagy sebességgel érkezett meg az ország területére. A hideg levegő gyorsan összekeveredett a dél-nyugati térséget uraló, szokatlanul meleg levegővel, a hőmérséklet 31–32 Celsius-fokról nagyon gyorsan 16 fokra hűlt le, emiatt alakult ki a szélsőséges meteorológiai jelenség.