– Augusztus végén a Bioenergy Cluster tagjaként a százéves múlttal rendelkező norvég Norsk Energi Egyesület és az Innovation Norway meghívására rövid tanulmányúton vettem részt, amelynek célja a norvég, különösen az oslói térségben megvalósult zöld beruházások megismerése volt. A témának az is aktualitást ad, hogy 2019-ben a norvég főváros lesz Európa zöld fővárosa (a címet az Európai Bizottság szaktestülete az eddig elért eredmények és célkitűzések alapján ítéli oda, figyelembe véve, hogy a városok úgy is növekedhetnek, hogy közben megőrzik zöld szívverésüket).
A cím megérdemelt, mivel a szakterület számos példája látható a városban. Látogatásunk fő célpontja a biomassza-alapú energiatermelés és az e téren elért eredmények megtekintése és a térségben megvalósítható új pályázati lehetőségek felkutatása volt. A bemutatott példák igazán lenyűgözőek: első nap meglátogattuk a város északi negyedét ellátó fűtésrendszert, amely egyaránt biztosítja a térségben működő középületek hőenergia- és melegvíz-szükségletét és nyári időszakban a hűtését. A rendszer technikai érdekesség, amelyben a városi szennyvíztisztítóban keletkezett hulladékhőt hasznosítják egy 210 MW beépített teljesítményű hőszivattyús kombinált berendezésben – megjegyzendő, hogy az ipari hőszivattyúk nagyon elterjedtek ebben a térségben. Továbbá meglátogattuk a zöldövezetben fekvő Solberg közelében levő kórház fűtőrendszerét, ahol egy pellettüzelésű kazán biztosítja az épületek hőigényét.
Második napon egy elemi iskola fűtőrendszerét tanulmányoztuk, amelyet az oslói iskolák energetikai menedzsere és helyi megbízottja mutatott be. Egy vegyes tüzelésű. pellettel, bioolajjal és villamos energiával működő berendezéskomplexumot láthattunk, az utóbbi kettő csak csúcsidőben használandó (pár nap a téli fűtési időszakban), és az adódó technikai problémák kijavításakor lép üzembe. Érdekességként jegyzem meg, hogy augusztus végén a suliban nem volt vakáció, a gyerekek az iskolai játszótereken, sportpályákon mozogtak, míg az osztálytermek üresen várták őket. A menedzser elmondta, hogy a fűtőrendszer számítógépes vezérlésű, és minden terem hőmérséklete központilag szabályozott a megfelelő időszak és időjárás hőigénye szerint. Egyébként fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a tantermekben mérik a szálló por koncentrációját, és ha az érték meghaladja az előírtat, beindul a terem szellőztetése. Követendő lehetne nálunk is az intézkedés, s bár nem EU-s előírás, igen jó példa a tanulók egészségvédelme szempontjából!
És következett a „csúcs”: a fővárostól délre fekvő miljói NNBU – Természettudományi Egyetem campusában tett látogatás, ahol egy 8 MW beépített teljesítményű, biomassza-aprítékkal működő hőközpont található. A rendszer különlegessége, hogy miközben a campus épületei­nek hőigényét szolgáltatja, a biomassza égésekor keletkezett füstgáz és a kondenzációs víz hőenergiáját az erőmű körül található külső felület és parkoló fűtésére használja, természetesen a hideg időszakban, megoldván ezáltal a hóeltakarítás problémáját is. A hőközpont teljesen automatizált, a berendezések paraméterei számítógépen vezérelhetők, követhetők. A rendszert úgy alakították ki, hogy a működést jellemző fontosabb paraméterek a helyszínen, a beszerelt mérőeszközökkel és adatgyűjtőkkel követhetők és mérhetők, ezáltal az ott tanuló, energetika és épületgépészet terén szakosodó egyetemi hallgatók direkt méréseket és kísérleteket végezhetnek az erőműben. Mellesleg ahhoz, hogy Oslóból eljussunk az említett  helyszínre, az autópályán a város alatt 45 m mélységben fekvő alagút­rendszeren kellett átmenni (több ilyen is található), amely rákapcsolódik a nemzeti autópályarendszerre. Nem volt dugó, torlódás, a norvég autósok szeretik a rendet és a fegyelmet.
A látogatás során nap mint nap tapasztaltuk, mit tesz egy város és mit tesznek lakói környezetük védelmében. A szakemberek elmondták, hogy gondot okoz a szálló por, különösen a fűtési idényben, annak ellenére, hogy sok a zöldövezet. Ezért drasztikusan csökkenteni kívánják a kibocsátó forrásokat: 2019-től a városközpontban megszűnik a fosszilis üzemanyaggal működő járművek közlekedése és parkolása – helyüket elektromos autók veszik át, és egyre több lesz a kerékpárút is (ebben Norvégia Európában élenjáró). Továbbá 2024-től nem fognak fosszilis üzemanyaggal működő járműveket eladni és forgalomba helyezni, helyüket az elektromos autók veszik át. Erre természetesen készülni kell, ki kell építeni a szükséges infrastruktúrát, biztosítani a töltőállomások üzemeltetését, a villamoshálózatok korszerűsítését és a legfontosabb, a működéshez szükséges villamos energiát, ha lehetséges, megújuló kapacitások révén. Jelenleg Norvégia villamosenergia-termelése 96 százalékban a vízi erőművekkel történik, a többi széllel és fosszilis energiahordozókkal valósul meg, a vízi energiában tárolt energiamennyiség értéke 146 TWh, ami egyéves villamosenergia-fogyasztásnak megfelelő. Ez a mennyiség Romániára vetítve kétéves villamosenergia-fogyasztást takar.
A statisztikai adatok alapján jelenleg több mint hatszázezer elektromos autó közlekedik az országban – parkolókban és a töltők körül majdnem minden autómárka elektromos változata megtalálható, a norvégok szeretettel használják a környezetüket óvó járműveket, annak ellenére, hogy nem olcsók, és az üzemeltetésük sem ingyenes.
A norvégok nemcsak a zöldgazdaságban élenjárók, de megteremtették a hidrogénalapú közlekedésgazdaságot is, Oslóban több hidrogénszolgáltató állomás van, ez a fekete kocka, az automata töltőállomás maga az igazi technikai csoda.