Tárlat SepsiszentgyörgyönSzilágyi Domokos emlékére

2017. szeptember 23., szombat, Kultúra

„A halottaknak meg lehet bocsátani.” (Haruki Murakami)
...és velük már nem lehet vitatkozni, fűzhetnénk hozzá.

Szilágyi Domokos életműve, akárcsak tragikus élettörténete, amely közvetve-közvetlenül kivetült az őt körülvevőkre is, mély nyomot hagy bennünk. Ennek értelmében versei is folyamatosan újraértelmezhetőek, viszont  egzisztenciális tragikumuk és lírai értékük vitathatatlan marad.

  • Plugor Sándor grafikája
    Plugor Sándor grafikája

Jelen kiállítás vizuális reflexió e roppant összetett és mély életműre. Többféle szempontból közelíti meg Szilágy Domokos munkásságát, hiszen generációkat átívelő tárlatot ismerhet meg a  közönség. A belső teremben Szilágyi Domokos jó barátjának, Plugor Sándornak, Háromszék emblematikus grafikusának vannak munkái. Mindketten ugyanazon nemzedék tagjai, egy olyan világot képviselnek, amely a fiatal nemzedékek számára már csak a múlt egy része, és legfeljebb a szüleik elbeszéléséből ismerhetik, személyes élményként kevésbé.
A külső teremben öt fiatal művész, Péter Eszter, Sipos-Gaudi Tünde, Kolumbán Hanna, Ferencz Zoltán és Csillag István e költészet által ihletett munkáit láthatjuk. A kiállított alkotások technikai sokszínűsége, a költő életművéhez vagy annak egy kis szegmenséhez való közelítése szinte kontrasztszerűen hat a belső teremben látható Plugor Sándor-munkák témaválasztásának és kifejezőerejének drámai egyszerűségével.
Plugor Sándor vonzódása az irodalomhoz mély és őszinte volt. Több könyvet illusztrált: Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Illyés Gyula verseihez készített illusztrációkat, de munkái messze túlnőnek ezen a műfajon... Az itt látható rajzok elsősorban autonóm műalkotások. A tollrajzokat Szilágyi Domokos nem csak ismerte, ezek ihlették az Öregek könyve  megírásában. A rajzok 1960 és 1964 között készültek, a könyv 1976-ban jelent meg a Kriterionnál, és máig is az erdélyi magyar irodalom egyik legszebb alkotása. Számára nagy kihívás volt a rajzok mellé írt vers, amelyet a marosvásárhelyi kórházban írt, és amelynek születéséről levélben folyamatosan tudósította élettársát, többször újraírta, sokat dolgozott rajta. Úgy gondolta, hogy a vers a rajzokhoz képest túl intellektuális hangvitelű. A kökösi  emberek portréi távol álltak a költő inkább városi jellegű lírájától. A grafikus és a költő együtt válogatta a kötetbe bekerülő munkákat. A kiállított tollrajzok e sorozat részei. A grafikus témája az öregség, a keservekkel teli élet és a halál. A rajzok és a vers hitelessége meglepő abból a szempontból is, hogy abban az időben mindketten fiatalok voltak: Plugor 35, Szilágyi 37 éves. Visszatérő motívumai között szerepel a földművesélet, szüleit, a falu embereit többször megrajzolta... Munkáinak elegáns, könnyed vonalvezetése szinte ellentétes az alakok megtört sorsával, annak drámaiságát egyedi és megismételhetetlen módon adva vissza. 
Csillag István bonyolult technikával készült munkáin egy­aránt érvényesül a színek fontossága mellett a tus, a vonalvezetés szépsége. Az organikus elemek és a színek egyesülése archetipikus érzéseket hoz felszínre: a feltételek nélküli, puszta létezés örömét, azt a „paradicsomi állapotot”, ahol a test és lélek, tárgy és élő forma feloldódik a világban. Az Egységben című munkája misztikus dimenziókat sejtet, hiszen a festmény bonyolult és összetett textúrája első pillantásra a torinói leplet villantja fel.
Kolumbán Hanna installációja a törékenységet, játékosságot és az elillanó élet mulandóságát villantja fel a költő munkáiból. A megválasztott anyagok – üveg könnycseppek, fehér tollak és pihék, kő, búza, fűszerek... – a tisztaságot, az elfojtott érzelmeket, az emberi lét érzékenységét és a mulandóságát fogalmazzák meg, formák, amelyek alapvetően a női princípium jegyeire találtak rá Szilágyi költészetében. Már az installáció címe közvetlen dialógust alakít ki a költővel, majd ebből a párbeszédből emeli ki a kulcsszavakat, amelyek az egyes darabok címét adják.
Péter Eszter anyaghasználata a természet elemeiből merítkezik, formavilágával és szerkezetével mélyebb tartalmakat céloz: a fenyő örökzöldje, az aranymotívumok az emberi lét kiszolgáltatottságán túli dimenziókra figyelmeztetnek: ha nem is itt, de talán valahol másutt mégis van egy szebb és jobb világ, ahol eltörlődnek a földi lét gyarlóságai, és az emberi viszonyok az eredendő méltóságukban és őszinteségükben a helyükre kerülnek.
Sipos-Gaudi Tünde finom vonalvezetésű hálószerkezetével Szilágyi költészetének metafizikus dimenzióit villantja meg, azt a világot, amelybe utolsó gesztusával próbált eljutni. Az érzékeny vonalak textúrája az űr fehér terében a létezés fekete hálójából sző béklyót. A cím magáért beszél: „Az ember úgyis sokat tűr el, míg végül megbékél az űrrel”.
Ferencz Zoltán alkotásai a végeérhetetlen emberi mértéktelenség problematikája körül születtek. „Nem elég az óceán kék színe, metalizálttá tesszük, nem elég a föld sárga színe, arany kell. Mértéktelenül sok, ha van lehetőség rá. Ezért a spaklival felhordott vastag festék” – mondja a művész. A harmadik képen a látszólag fekete szín valójában a piros, sárga és kék nyomdafesték keverékéből született. A képek címét Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című verse ihlette: „Milyen széles az Óceán annak, ki hazagondol...”, „...gyémántbolygók keringenek, csiribirivalcer, pucér füleknek szól...”, ,,...mert csak az igaz, ami végtelen, minden véges: megalkuvás...”
A kiállítás anyaga a költői nyelv átfordítása vizuális nyelvre, a nemzedékek közötti átjárhatóság, egy közös nyelv és  dialógus megteremtésének lehetőségét taglalja.
(Megtekinthető október 6-áig Sepsiszentgyörgyön a Lábas Házban.)
 

KÁNYÁDI IRÉNE

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 529
szavazógép
2017-09-23: Kiscimbora - :

Ha összefogsz, erőre kapsz (Ujgur népmese)

Hajdan-hajdanán volt egy öreganyó meg egy öregapó. Összes jószáguk egy öreg szamár volt. E szamara megvénülte miatt az öreg igen bosszankodott.
2017-09-23: Kultúra - :

Czakó Gábor: Nyelvédesanyánk /5. (Hunfalvy Pál nyelvstratégiája)

Finály Henrik nyelvtudósunknak a 130 éve Hunfalvy Pálhoz intézett keserű leveléből idézek. Ebben a Kolozsvárott tanító professzor panaszolta, hogy még mindig „nincs rendes nyelvtanunk”.