Hálaadó istentiszteleten ünnepelt a reformáció ötszázadik évfordulóján a Feketeügy menti nagyközség gyülekezete. A hálaadás műemlék templomának és harangtornyának teljes körű felújítására, harangjainak elektromos meghajtásúvá tételére és a faluközösség vallásában való 500 éves megmaradására vonatkozott.
A részt vevő tömeg és a környék papsága száján felhangzott a Mint a szép híves patakra című zsoltár. „Az ünnepünkre hamarosan megjelenő emlékkötet félszáz olyan erdélyi és székelyföldi régi templomot mutat be, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyarság templomokat, templomvárakat emelt magának hitében való megmaradására” – mondta igehirdetésében (42. Zsolt. 2-3) Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezek a megújított templomok az Úrral való találkozások színhelyei, ahol mindenkinek meg kell tapasztalnia a templomba való vágyakozás érzését, valahogyan úgy, ahogyan a zsoltárbéli szarvas kívánkozott a forrásvízre – hangsúlyozta a főpásztor.
A liturgiai bevezetőt Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese mondta, aki Ézsaiás 42. könyvére építette imáját. T. Deák Botond helybeli lelkipásztor ismertette a több évre nyúló templomjavítás történetét, köszönetet mondva mindazoknak, akik azt bármilyen módon is támogatták. Az istentiszteleten jelen volt a Den Bommel-i holland testvérgyülekezet küldöttsége, felolvasták a bicskei testvérgyülekezet lelkipásztorának, t. Máthé Jánosnak a köszöntőlevelét. Az ünnepi műsorban Péter Janka és Fábián Gergő tanuló Csiha Kálmán és Túrmezei Erzsébet verseit szavalta, Gazda Zoltán színművész elmondta Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című versét. Közreműködött a Kováts András Fúvós Egyesület zenekara Maksai József vezényletével.
A cinteremben leleplezték a Reformáció–500 feliratú emlékkopját, Bukur Béla számadó gondnok ünnepi ajándékát. Az emlékjel jelképsorát annak készítője, Balázs Antal nyugalmazott néptanító, népi faragómester ismertette. Elhangzott nemzeti imánk és a székely himnusz. Szeretetvendégség zárta az ünnepséget.
