Szándékában áll indulni az államelnöki választásokon — jelentette be Adrian Năstase volt kormányfő, aki az utóbbi időben inkább korrupciógyanús ügyeivel, illetve azok kivizsgálásának újabb és újabb elhalasztásával kötötte le a nyilvánosság figyelmét. Năstase 2004-ben már megpályázta a legmagasabb tisztséget, de a második fordulóban alulmaradt Traian Băsescu jelenlegi államfővel szemben — igaz, csak néhány százalék különbséggel. Jelölésével Ion Iliescu és Mircea Geoană, az SZDP volt és jelenlegi elnöke is egyetért, de mindkettő kiemelte, hogy erről a párt kongresszusa dönt majd, az őszi parlamenti választások után. ,,Világos, hogy miután megnyerjük a parlamenti választásokat, és kormányt alakítunk, a jelöltünk kiválasztására kell összpontosítanunk. Az lesz a jelöltünk, aki a közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb, és aki elnyeri a párt támogatását a kongresszuson. Adrian Năstase egyike azoknak, akiknek reális esélyei vannak erre" — mondta Geoană. Az elnökválasztás Romániában először különül el az általános választásoktól, már Băsescu mandátuma is öt évre szól, elvben tehát legközelebb 2024-ben esik újra egybe a parlamenti és államelnöki választás.
Fórum a Riviérán
Călin Popescu Tăriceanu kormányfő is részt vesz a Monacóban június 27—28-án szervezett Crans Montana Fórum évi ülésén, és megkapja a Fórum Alapítványának évi díját, amelyet jelenlegi vagy volt államelnököknek, kormányfőknek és más ismert személyiségeknek ítélnek oda a demokratikus értékek megóvásáért, a békéért és a nemzetközi együttműködésért kifejtett tevékenységükért. A kormányfő találkozik a fórumon részt vevő nagy vállalatok képviselőivel, és bemutatja Románia befektetési lehetőségeit, valamint a pénzügyi-banki, építkezési, szállítási, távközlési ágazatban elért eredményeket. A részt vevők listáján szerepel még Varujan Vosganian és Cristian David miniszter, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök, Dorin Marian, a kormányfő kancelláriájának vezetője és Adrian Năstase volt miniszterelnök. A sorrendben 19. Crans Montana Fórumra több mint 700 államfőt, kormányfőt, üzletembereket és nemzetközi szervezetek képviselőit hívták meg.
Túlhevült a gazdaság
Akár 8 százalékkal is nőhet idén a gazdaság, ha jó lesz a termés ― véli Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója, de ennek nem örül, mert szerinte a gazdaság a túlhevülés állapotában van. Az idei év első negyedében 8,2 százalékkal nőtt a GDP, tavaly egész évben 6 százalékkal. Isărescu szerint a hitelkamatok túl magasak, és ez a mikro- és makrogazdasági környezetre elvileg visszahúzólag hat. Ám a drága kölcsönök ellenére májusban 8,6 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki Romániában, mint tavaly májusban, számuk elérte a 6291-et. Áprilishoz viszonyítva 21,9 százalék volt a növekedés. Az engedélyek közül 62,9 százalék vidéki övezetekben építendő lakóingatlanokra szólt. A jó gazdasági teljesítmény nyomán ― a munkaügyi miniszter tegnapi bejelentése szerint ― július 1-jétől nő a minimálbér is: 540 lejre a jelenlegi 500 lejről. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a minimálbér emelésének költségvetési kihatása nem jelent problémát, de az emelés az összes makrogazdasági mutatóra kihat. Ezen belül leginkább az inflációgerjesztő hatás adhat okot aggodalomra, máris a kormányzati célnál magasabb inflációval küzdünk.
Dollármilliók kisvállalkozóknak
A kormány és a Világbank alapjaiból összesen 9 millió dollárt pályázhatnak meg a kisvállalkozók az e-növekedés című programban, amely egy szélesebb körű fejlesztési kezdeményezés része. Az érdekeltek modern technológiájú vagy innovatív termelőberendezésekre, gyártási licencekre, ipari szoftverek beszerzésére, ehhez kötődő szaktanácsadásra és továbbképzésre, illetve szakvásárokon való részvételre, és on-line piackutatásra kaphatnak pénzt — jelentették be a Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium szakértői Marosvásárhelyen. A júliusban induló kiírásban a kisiparosoktól a kis- és középvállalkozásokig terjedő egységek, köztük a mezőgazdasági társulások és a szövetkezetek is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást 33 450 és 446 000 lej között; az önrész mértéke 15—40 százalék. Az igényléseket három hónapig fogadják el, és az elbírálás nem a pályázatok beérkezési sorrendjében történik, hanem a kiírás zárultával minden tervet elbírálnak, és ezután döntenek esetleges támogatásáról.
