Ünnepi beszédében Kató Béla püspök kijelentette: az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni? „Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak és gyengén felszereltek? Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni?” – fogalmazott a püspök. „Nem csodálkozhatunk, ha ilyen körülmények között itt hagynak gyermekeink” – tette hozzá.
Felidézte: a Szász Domokos püspök által Kolozsvárra költöztetett teológia Erdély leg­ellenállóbb, legimmunisabb intézménye, hiszen túlélt három impériumváltást, egyedüli protestáns tanintézetként megmenekült az államosítástól, a kedvező széljárásban pedig úgy gyarapodott, hogy a nehéz időkre is maradtak erőtartalékai. „Immunitását az alapító éleslátása, tanárainak felkészültsége, hite és hűsége, de legfőképpen Isten védő karja biztosította. Ma ezért adunk hálát” – fogalmazott a püspök, aki az intézmény udvarán leleplezte Szász Domokos püspök mellszobrát, Gergely Zoltán szobrászművész alkotását.
Bogárdi-Szabó István, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke felidézte: Szász Domokos testvére, Szász Károly budapesti püspök Kecskemétről költöztette Budapestre a lelkészképzést. Megjegyezte: az erdélyi püspök és a pesti püspök meg tudta osztani tapasztalatait. „Könnyű volt nekik, hiszen testvérek voltak” – idézte az egykori megjegyzést. „Ma is könnyű, ha testvérek vagyunk” – tette hozzá.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében, hogy az erdélyi magyarság sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti. Úgy vélte: Luther Márton tanai „és a nyomukban keletkező kreatív káosz” jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván szellemiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon. „Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkori művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés” – idézte fel a politikus.
Kelemen Hunor úgy vélte, sem a tordai országgyűlés hagyományából, sem az erdélyi románság 1918-as gyulafehérvári ígéreteiből nem következett mindaz, ami az erdélyi magyarsággal történt. A román belpolitika és gyakran a világpolitika függvénye volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása. Úgy vélte, a magyarságnak ragaszkodnia kell ahhoz, amit a Romániához csatlakozó Erdély románsága csaknem száz éve megígért neki. „Nemcsak azért, mert az ígéret szép, hanem legfőképpen azért, mert igaz és jó állítás: egy ország akkor lehet igazán erős, ha közösségei is azok. És a többség mindig felelős a kisebbségért” – fogalmazott.
A reformáció kolozsvári ünnepségén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is felszólalt, aki arra figyelmeztetett, hogy nem az elválás évfordulójaként kell a reformáció jubileumát ünnepelni, hiszen ma már a keresztény egyházak az egység útjait keresik. Megemlítette: a II. vatikáni zsinattal a katolikus egyház is belépett az ökumenikus mozgalomba. Az érsek megemlítette: német protestáns szerzőtől származik a római katolikus egyház által is magáénak vallott gondolat, hogy a fő dolgokban legyen egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet. „A múltat nem tagadhatjuk, de feldolgozzuk, és a jövőbe tekintünk” – fogalmazott az érsek.

Megmaradni magyarként a szülőföldön
„A nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében” – jelentette ki Orbán Viktor. Beszédében úgy fogalmazott: a jövőt magyar nyelven írják.
„Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek” – emelte ki.
A miniszterelnök – feltéve a kérdést, hogy van-e bennünk még annyi erő, amit a következő 500 év megkövetel – kijelentette: mélyek és erősek azok a gyökerek, amelyek megtartottak, amikor Mohács után három részre szakadt az ország, majd „száz éve öt részre szabdaltak bennünket”, megtartottak a kommunista diktatúra idején és az elmúlt évtizedekben is. „Ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is” – hangoztatta Orbán Viktor.
A miniszterelnök megjegyezte: 500 éve a reformáció volt a válasz az utat tévesztett Európa számára. Feltette a kérdést: van-e „református gyógymódja” Európa mostani kulturális elernyedésének, gazdasági térvesztésének és demográfiai zsugorodásának, az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásnak?
Úgy vélte, öt évszázada a reformáció jelölte ki a magyaroknak is a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és „felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat”. Megállapította: az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára: „Maradjatok azoknak, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli és hitbéli mivoltotokban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket.” Arra emlékeztetett, hogy 1989-ben is egy temesvári református parókiáról indult útjára a szabadság Romániában.
Kijelentette: mindez biztatást és feladatot ró a maiakra. „Feladatot, hogy őrizzük és folytassuk az egyedülálló szellemi és kulturális hagyományt, amelyet itt, Erdélyben, az európai vallásszabadság bölcsőjében a reformáció egyházai hoztak létre. Ezt a szellemi és földrajzi tájat be kell laknunk, ahogy a mi dolgunk az is, hogy otthont teremtsünk benne a magyarok következő nemzedékeinek” – fogalmazott.
Megjegyezte: a magyarok határokkal elválasztva és szétszórva is egy közös test tagjai. Közös érdeknek tartotta, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje” – emelte ki. Úgy folytatta: „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával” – mondta a miniszterelnök.

Fidesz–RMDSZ csúcstalálkozó
Fontos közép- és hosszú távú kérdéseket is érintő egyeztetést tartottak Kolozsváron a Fidesz és az RMDSZ vezetői szombat délután – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A megbeszélésen a Fidesz részéről Orbán Viktor mellett Balog Zoltán és Németh Zsolt vett részt. Áttekintették Magyarország és Románia gazdasági helyzetét, és megállapították: eljött az ideje, hogy nagyszabású projektek segítségével jobban összekapcsolódjon a két ország gazdasági rendszere.
A Kelemen Hunor vezette RMDSZ-tárgyalódelegáció szorgalmazta, hogy mielőbb kerüljön sor magas szintű magyar–román kormányzati találkozókra. A felek örömmel nyugtázták, hogy napokon belül tárgyalni fog egymással a magyar és a román külügyminiszter.
A megbeszélésen nagyon fontos előrelépésnek nevezték, hogy egy mindkét ország számára fontos kisebbségi ügyben, az ukrán oktatási törvény témájában összehangolt, közös magyar-román fellépésre került sor.
A találkozó után Kelemen Hunor rámutatott: a Fidesz és Magyarország kormánya támogatja az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok jogérvényesítésére, jogbővítésére irányuló törekvéseit, beleértve a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziummal kapcsolatos célokat is: azt, hogy hozzák létre újra az iskolát. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezést pártok feletti kérdésnek, nemzeti ügynek tartják a felek, a Fidesz pedig partner lesz az aláírások összegyűjtésében, abban, hogy a kezdeményezést minden határon túli magyar ember sikereként lehessen elkönyvelni 2018-ban.

Templomavatás Szászfenesen
Magyarország ma már lélekben és testben is elég erős ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az erdélyi magyarokért is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Szászfenes református templomának tegnapi avatóünnepségén. A miniszterelnök a település református közösségének gyülekezetszervező, templomépítő munkáját méltatva kijelentette: „Ahol van munka, ahol van akarat, tenni akarás és össze­fogás, ott a segítség sem marad el. (...) Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar kormány támogathatta ennek a templomnak a befejezését.”
„Nekünk, magyaroknak akkor lesz jövőnk, akkor tudjuk megóvni közösségünket, épületeinket és szellemi örökségünket, ha összefogunk, akkor lesz jövőnk, ha növeljük az óvodák, iskolák számát, és minden magyar gyermek számára elérhetővé tesszük a magyar nyelvű oktatást. Akkor lesz jövőnk, ha megteremtjük annak feltételeit, hogy önök a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Itt élhessenek, itt dolgozzanak, itt alapíthassanak családot, és itt járhassanak a gyülekezetbe. És végül akkor lesz közös jövőnk, ha továbbra is együtt hozzuk meg a közös döntéseket” – fogalmazott a miniszterelnök.