Zorkóczy Zenóbia irodalmi összeállítását Petőfi Sándor A székelyek című költeményének refrénjére építette, ,,Csak nem fajult el még a székely vér! / Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér." Ezután Kriza Jánostól Benedek Eleken és Sík Sándor A székely pap című versén át eljutott az újkor, illetőleg a kortárs irodalom nagy képviselőinek bemutatásáig. Tompa László Lófürösztés című versében a székely népnek a tragikus nemzeti sorssal szembeforduló dacos elszántsága sűrűsödik jelképpé: ,,Imre szorítja, Áron pedig, Áron nem hagyja magát." (A versszereplők a székelyföldi kultúra klasszikus képviselői, a zsögödi Nagy Imre festőművész és a farkaslaki Tamási Áron író.) A művésznő olyan őszinte átéléssel tolmácsolta Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Páll Lajos lírai üzeneteit, hogy nemcsak könnyeket csalt a hallgatóság szemébe, hanem optimista jövőbe látásra is biztatott: jöhet özönvíz, dúlhatnak viharok, a magányos fenyő jelképezte székely nép gyökereit semmi nem tépheti ki.

Zorkóczy Zenóbia Székelyudvarhelyen született 1971-ben, és Kovásznán él. A Kolozsvári Színművészeti Főiskola elvégzése után a Temesvári Állami Magyar Színház szerződtette. 1999-től önálló műsorokkal, monodrámákkal lépett fel előadóként Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában.

A Wass Albert-emlékrendezvény első ré­szében Zorkóczy Dalol a honvágy című műsorát hallhattuk. Az Elmegyek, elmegyek kezdetű ismert népdal hangulatilag előkészítette a Wass Albert-versek befogadását. A Nagypénteki sirató, Ki a magyar?, Mikor a bujdosó Istennel beszél, a Levél, Dalol a honvágy, a Záróvers, a Láthatatlan lobogó és a közkedvelt Üzenet haza a szülőföldhöz utolsó leheletéig ragaszkodó, népét minden körülmények között szolgáló, a manapság legtöbbet olvasott írófejedelem szellemét idézte meg. A gyönyörű énekhanggal megáldott színésznő népdal- és egyházidal-betétekkel fokozta az előadás lírai hangulatát.

Zorkóczy műsorát Csabai János Wass Albert-díjas színész-rendező bemutatkozása és előadása követte. Csabai itt is elmondta, amit a rangos díj átvételekor Budapesten hangsúlyozott: egy nemzet, ha rombolják, előbb néppé, majd lakossággá, végül fogyasztóvá válik. ,,Wass Albert szellemisége segít abban, hogy ez a folyamat visszaforduljon, és újra nemzetté váljunk" — mondta. Csabai János 1950-ben Miskolcon született, 1973-tól tizenhét éven keresztül a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. Ott nevelődött színésszé. 1990-ben szülővárosában önálló társulatot, gyermek- és ifjúsági színházat szervezett. Négy évig bírta sikerekkel a közönség felé és küzdelmekkel az önkormányzat és a pénzvilág adakozni nem kívánó vezetőivel szemben. Budapestre költözése után ismét önálló társulatot szervezett, ahol kiváló színészek segítették irodalmi adaptációinak színre vitelét. 2004 szeptemberében megrázó sikert aratott Wass Albert Ember az országút szélén című művének adaptációjával a pilisszántói sziklabarlang ezer főnél népesebb közönsége előtt. ,,Wass Albert művei közül először a Hagyaték került a kezembe, ami olyan hatással volt rám, hogy azóta is az erdélyi írófejedelem műveinek rajongója vagyok, lehetőségeim és képességeim szerint további közkincseket készítek a már közkinccsé vált könyveiből, azok tartalmából" — vallja meghatározó élményéről a rendező.

Torontói szereplése rendkívül őszinte, nemzeti elkötelezettségű művészt mutatott be. Wass Albert munkásságának egy-egy kiragadott részletével olyan drámai helyzetet teremtett, amelyet sokáig nem felejt el a néző. Az Adjátok vissza a hegyeimet szinte imádságként hatott Csabai tolmácsolásában, a Hagyatékot ezután is csak az ő hangján fogjuk hallani. Zenei és szövegbejátszások tették teljessé a műsorát. Különleges ajándéknak tekinthetjük, hogy két ilyen kiváló színész közvetítette számunkra Wass Albert szellemi örökségét.

A Koltay Gábor rendezte, Adjátok vissza a hegyeimet című filmet szinte lélegzetvisszafojtva nézte végig a közönség.

A Bede Fazekas Zsolt kultúrigazgató rendezte sikeres, színvonalas, sokáig emlékezetes hétvégi előadás-sorozat után a Mátyás Pincei Esték keretében a Kalejdoszkóp című kétnyelvű kulturális folyóirat zenés-irodalmi rendezvénye következett. Miután az est házigazdája, Maros Zoltán köszöntötte a szokatlanul nagyszámú hallgatóságot, Dancs Rózsa főszerkesztő-műsorvezető bemutatta a művészeket: Balatoni Sárika fiatal torontói énekest, aki gyönyörű hangjával elbűvölte a hallgatóságot, Csabai János piliscsévi színész-rendezőt, akinek saját írásai, politikai paródiái telitalálatként hatottak, Farkas András korondi születésű, torontói népdalénekest, aki előbb zongorán Zorkóczy Zenóbia sanzonjait, kupléit kísérte, majd tréfás dalokat és a közönség kedvenc nótáiból énekelt egy csokorra valót. Fias Attila torontói zongoraművész saját szerzeményeit, dzsesszesített magyar dalokat adott elő csodálatos virtuozitással. Zorkóczy Zenóbia nagy derültség közepette szavalta el székely nyelvjárásban Sántha Attila versét, és olvasta fel az Apám lakodalma című tréfás mesét. A kétórás vidám műsort követően a zsúfolásig megtelt Mátyás Pincét csak azután volt hajlandó elhagyni a közönség, miután ígéretet kapott alulírottól, hogy ezután is megszervezi a Kalejdoszkóp-rendezvényeket.

Dancs Rózsa