Nagyon fontos lenne, hogy politikai határoktól függetlenül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika — jelentette ki tegnap Révkomáromban Németh Zsolt. A magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Duna menti városban zajló háromnapos rendezvénysorozat, a Határtalan Fesztivál vendégszónokaként szólt a fórum fiatal résztvevőihez.
A fesztivált a magyarországi Kisebbségekért — Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezte, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének hagyományát. Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt — hangoztatta Németh Zsolt, aki szerint ez a folytatás két értelmezésében is fontos számunkra. Most nagyon fontos lenne, hogy politikai határoktól függetlenül jöjjön létre egy egységes magyar nemzetpolitika, hiszen a magyar nemzeti érdekérvényesítést nagyon gátolja az, hogy a magyar nemzetpolitika alapvető kérdéseiben nincs meg a szükséges többpárti, összpárti politikai konszenzus — fogalmazott Németh Zsolt. Kiemelte, hogy az Európai Unió keretei között a határok légiesítésében kínálkozó esélyeket a magyar nemzetpolitikának meg kell próbálnia minél nagyobb hatékonysággal kiaknázni.
A háromnapos nyári szabadegyetemi fórum tegnapi gazdag programjában figyelmet érdemlő pontnak ígérkezett Navracsics Tibornak, a Fidesz frakcióvezetőjének magyar belpolitikai körképet megrajzoló előadása. Az előadó és a hallgatóság párbeszédében a szlovák—magyar párhuzamok és különbségek kérdésköre került előtérbe. Navracsics és hallgatósága egyetértettek abban, hogy az a Szlovákia, amelyik 2001—2002-ben még csodálattal tekintett a magyar gazdaság eredményeire, mára lényegesen előnyösebb pozícióba került. A magyar modell 2002-ig arra épült, hogy viszonylag magas gazdasági növekedés fenntartásával nyújtott jóléti szolgáltatásokat. 2002 után Magyarországon már úgy kínálták ugyanezeket a szolgáltatásokat, hogy nem tudták fenntartani a magas gazdasági növekedést, ezért az életszínvonal megőrzése érdekében az állam, a költségvetés és a családok szintjén is mindenki elkezdett hitelekért folyamodni. Ezzel szemben a csökkenő gazdasági növekedés következtében egyre nehezebben vált finanszírozhatóvá a jóléti szolgáltatások összessége — foglalta össze a két ország gazdasága közt előállt különbségekkel kapcsolatos véleményét Navracsics Tibor.
