A párbeszéd lehetőségét is elutasították a román pártok a közigazgatási törvény módosításának félresöprésével: nemhogy érdemi vitára nem voltak hajlandóak, de ultranacionalista felszólalásokkal vetették el a kisebbségek anyanyelv- és szimbólumhasználatának bővítését. Az RMDSZ háromszéki képviselői úgy vélik, ezek után felül kell vizsgálni a kormánypártokkal kötött együttműködési megállapodást.
A 215-ös közigazgatási törvény módosítására benyújtott RMDSZ-es javaslat egyik legfőbb erénye, hogy egy fejezetbe összesítette a nemzeti kisebbségekre vonatkozó, eddig különböző fejezetekbe, cikkelyekbe elszórt bekezdéseket – mondta el Márton Árpád képviselő, aki érthetetlennek nevezte az észszerű átszervezés elutasítását. A legnagyobb felháborodást a 20 százalékos küszöb csökkentése váltotta ki, elutasítása érdekében „lehazudták a csillagot az égről” – fogalmazott a képviselő. Románia két nemzetközi normát is ratifikált – a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozót és az európai és regionális nyelvek chartáját –, amelyek betartása kötelező, felülírják az esetleges ellentétes hazai rendelkezéseket – magyarázta Márton Árpád. Noha az Európa Tanács ellenőrzi ezek tiszteletben tartását, és egy 2012-es jelentésben megfogalmazták, hogy a 20 százalékos küszöböt túl merevnek találják, Romániának módosítania kell, ezt a képviselők nem voltak hajlandóak tudomásul venni. Egyezkedni sem lehetett, hogy ha nem 10 százalék, akkor 15 legyen az új határérték, nem hallgatták meg az érveket. Hasonló merev ellenállásba ütközött a kétnyelvű fejléceket, feliratokat szabályozó rész – ismertette Márton Árpád.
Az alkotmány is kimondja, hogy Romániának jóhiszeműen kell alkalmaznia a nemzetközi szerződéseket, ám a képviselőház plénumában az is elhangzott, hogy azokat tulajdonképpen nem kellene betartaniuk. Már a hármas – közigazgatási, jogi és emberi jogi – bizottságok együttes ülésén heves volt a hangulat, hiába érveltek, olvasták fel a nemzetközi normákat, nacionalista szlogenek hangoztatásában merült ki az ellenérvelés. Megfogalmazták például, hogy „disznóság a nemzeti ünnep előestéjén ilyen javaslattal előállni”, amire válaszul Márton Árpád elmondta, hogy most végre lehetőségük adódna betartani a Gyulafehérvári nyilatkozatban ígérteket. A plénumban a módosítások legvehemensebb ellenzője a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője volt, akinek felszólalását többször is megszakítani kényszerült az elnök, s ezért végül bosszúból az egész frakció elhagyta a termet. Hasonlóan heves vádaskodó beszédet tartott a liberálisok szószólója, Florin Roman, de meglepő volt a macedón kisebbség képviselőjének ellenkezése is, aki szerint az ország regionális átszervezését gátolja az RMDSZ-es javaslat. A végszavazásnál rég nem látott számban jelentek meg a képviselők, a 281 leadott voksból a 20 RMDSZ-es mellett csak a Mentsétek meg Romániát egy brassói képviselője támogatta a módosításokat, négyen (három Mentsétek meg Romániát, egy SZDP) tartózkodtak, a többiek mind ellene voksoltak. Ezt tette a nemzeti kisebbségek összes képviselője is, pedig 7–8 esetében pozitív változást hozott volna a törvénymódosítás
Benkő Erika, az RMDSZ másik háromszéki képviselője egyértelműen visszarendeződésként értékelte az e heti parlamenti történéseket. Döbbenetes volt, ahogy a román pártok szabadon engedték ultranacionalista szószólóikat, és az is, hogy a képviselők még a beterjesztett javaslatok elolvasására sem voltak hajlandóak, egyértelműen elvi kérdésnek tekintették a visszautasítást. „Még a párbeszéd lehetőségét is elvetették” – fogalmazott Benkő Erika. Egyértelművé vált, Románia nem hajlandó betartani nemzetközi vállalásait, és az is, hogy minden, csak nem példaértékű az, amint kisebbségeihez viszonyul.
A hogyan továbbról nem tudtak egyértelmű álláspontot megfogalmazni a képviselők. Márton Árpád szerint mindaz, ami történt, nyilvánvalóan nehezíti az SZDP-vel kötött együttműködést, miután az egyik fél megszegte a megállapodást, számíthat arra, hogy a másik sem támogatja majd a számukra fontos kezdeményezéseket. Van egy RMDSZ-es testület, amely félévente felülbírálja az együttműködést, ott születik majd döntés a továbbiakról, „de ha valaki egyszer szavát szegte, mi a garancia, hogy másodszor nem teszi meg?” – tette fel a kérdést. Egyértelműbben fogalmazott Benkő Erika, szerinte újra kell értékelni az együttműködést, világos határidőket kell kitűzni, amelyeket ha nem tartanak partnereik, fel kell rúgni a megállapodást, a nyelvi és szimbólumhasználati jogok bővítése nélkül ő nem látja értelmét a kormánytöbbség támogatásának – fogalmazta meg. Mindkét képviselő elmondta, nemzetközi fórumokon is jelzik, hogy Románia nem hajlandó betartani vállalásait.
