A román diplomácia vezetője a NATO parlamenti közgyűlése Bukarestben megrendezett 63. ülésszakának egyik bizottsági ülésén tartott előadása során szombaton ismertette Románia álláspontját a katalán népszavazásról. Meleşcanu szerint Románia részéről ez elvi álláspont, amely egyaránt érvényes Koszovó és Metohija (a függetlenségét 2008-ban kikiáltó egykori jugoszláv autonóm tartomány szerb elnevezése), Katalónia vagy Kurdisztán esetében.
„Következésképpen mi kitartunk álláspontunk mellett, függetlenül attól, hogy mi történik Európa vagy a világ más tájain, és nagyon reméljük, hogy európai uniós, illetve más szervezetekhez tartozó partnereink megértik, hogy álláspontunk olyan elveken nyugszik, amelyeket érvényesítenünk kell, ha tiszteletben akarjuk tartani a nemzetközi jogot” – magyarázta a külügyminiszter. Az EU tagállamai közül Románia, Spanyolország, Görögország, Szlovákia és Ciprus nem ismerte el Koszovót független államként.
Meleşcanu szerint az utóbbi hónapban pozitív elmozdulást hozott a nyugat-balkáni térségben a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd. Úgy vélekedett: a legjobb megoldás az, ha a Nyugat-Balkán integrálódik az Európai Unióba és a NATO-ba. A külügyminiszter szerint az Európai Uniónak Bosznia-Hercegovinával is meg kell kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat, ezzel is belső megegyezésre bátorítva az országot alkotó közösségeket.
Délkelet-Európa biztonságáról tartott előadásában Meleşcanu a a Fekete-tengeri erőegyensúlyra is kitért. Úgy értékelte: ez felborult azzal, hogy a Krím félsziget elcsatolása után Oroszország a korábbinál lényegesen nagyobb katonai erőt összpontosított a térségben, amelynek következményei szerinte a földrész keleti részére, a mediterrán térségre, a Fekete-tengerre és Szíriára is kihatnak. „Romániát ez aggasztja, ezért azt szeretné, hogy a NATO nagyobb figyelmet fordítson a fekete-tengeri országok biztonságára” – mondta a politikus.