Reális és égető probléma Romániában a családon belüli erőszak, ráadásul továbbra is azon bűncselekmények közé tartozik, amelyek egyfajta tabutémának számítanak sokak számára. Ebből kifolyólag a lehetséges vagy valós áldozatok a legalapvetőbb tudnivalókkal sincsenek tisztában, nem ismerik sem a segítségkérés lehetőségeit, amint azt sem, milyen jogokkal élhetnek abban az esetben, ha társuk sorozatosan testileg vagy lelkileg bántalmazza őket vagy gyermekeiket – vezette fel előadását Tóth Zsigmond. A kapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője részletesen ismertette a családon belüli erőszak áldozatainak biztonságáról szóló útmutató tartalmát. A kiadvány viszonylag alaposan végigveszi a főbb tudnivalókat magáról a bűncselekményekről, illetve részletes tájékoztatást nyújt a követendő lépésekről, külön kitérve arra, hogy az áldozatok hol kérhetnek és kaphatnak segítséget. A bűncselekmény kapcsán a leírtak cáfolnak több olyan meggyőződést, amelyek elég mélyen gyökereznek a közvéleményben: hogy csak bizonyos közösségekben, társadalmi rétegre jellemző a családon belüli erőszak, hogy az állapotos nők nincsenek kitéve a veszélynek, hogy az alkoholfogyasztás a fő ok, vagy hogy a gyerekek kevésbé érintettek, illetve hogy a szexuális jellegű bűncselekmények elenyésző mértékben függnek össze a házas-, vagy élettársak közötti erőszakba torkolló konfliktusokkal. A útmutatót forgatva az is kiderül: a megnyilvánulásoknak igen széles skálája lehet előjele a családon belüli erőszak kialakulásának, egyebek mellett a társ állandó ellenőrzése, felelősségre vonása, kényszerítése adott tettekre vagy a lemondásra. A szerkesztők ugyanakkor felhívják a figyelmet, mind az előjelek, mind a tettek ismétlődő jellegűek, és élesen elkülönülnek az alkalmi, egyedi konfliktusoktól, amelyek – amint azt Tóth Zsigmond is hangsúlyozta – bármely családban előfordulhatnak a napi problémák vagy más külső hatások nyomán. Tökéletes család nincs – összegzett a főtiszt. Ugyanő felhívta a figyelmet: sokan még mindig úgy vélik, magánügy a családon, kapcsolaton belüli erőszak, de ez nem igaz, az áldozatnak joga van segítséget kérni, és ezt minden egyes alkalommal meg is kell tennie.
A segítség mindenekelőtt a rendőrségtől jöhet, a kiadvány elég nagy teret szentel a követendő lépéseknek, kezdve a hatóság értesítésétől, egy távoltartási végzés kérelmezésén keresztül, egészen egy időszakos lakhely igényléséig a szociális szolgáltatásokért felelős intézményrendszeren vagy a hasonló szolgáltatásokat biztosító civil szervezeteken keresztül. Tóth Zsigmond a hatósági értesítés kapcsán megjegyezte: sajnálatos, hogy noha viszonylag magas a feljelentések, panaszok száma, ezek kilencven százalékát végül visszavonják a sértettek. Az okok vegyesek, gyakorta ütköznek abba, hogy félnek az elkövetőtől, szégyenletesnek tartják, hogy a nyilvánosság elé tárják a történteket. És mindez annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés volt tapasztalható a segítségnyújtás terén mind az állami, önkormányzati intézményrendszeren keresztül, mind a civil szféra részéről. Gyakorlatilag mára már nem üres frázis az új esély, az új kezdet lehetősége, mégis sokan nem élnek vele, illetve nem is tudják, mit tehetnek. „Mindennél fontosabb lenne, hogy ne az elkövető kapjon újabb esélyt, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, igen kevesen képesek megváltozni” – tette hozzá.
Az előadás során szó esett a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság képviselőjének tolmácsolásában a megelőzés fontosságáról, illetve azokról a lehetőségekről, amelyekkel az áldozatok élhetnek: tanácsadás, időszakos lakhely vagy más anyagi segítség.
Zárásként a résztvevők megtekinthették a kampánnyal azonos című, a târgsori börtön négy gyilkosságért elítélt női lakójával készült kisfilmet. Mindannyian férjükkel, élettársukkal végeztek, miután hosszú éveket töltöttek el állandó verés, megalázás közepette, és nemegyszer gyerekeik bántalmazását is el kellett tűrniük. A felvételen egy pedagógus, egy televíziós műsorvezető, egy hivatalnok, valamint egy sportoló is kifejti álláspontját a családon belüli erőszak kérdésében, illetve ők beszélgetnek a nehéz börtönévekre ítélt anyákkal.
Lapunk érdeklődésére Tóth Zsigmond elmondta: Háromszéken ilyen súlyosságú esetekre eddig nem volt példa, családon belüli erőszakra viszont igen gyakran (csak idén több mint kétszáz panasz érkezett). „A megyében inkább a kisebb összetűzések jellemzőek, elfajuló viták, de ezeket is ugyanazzal a komolysággal kezeljük. Szerencsénkre igen ritka az is, hogy az áldozatok belehaltak volna sérüléseikbe” – tette hozzá.