A háromnapos ülésszakon ötven ország mintegy 800 képviselője vett részt: a 29 tagország 270 törvényhozója mellett 12 partnerország küldöttsége és a társult országok megfigyelői is itt voltak. Elsőként Klaus Iohannis államfő mondott beszédet, majd a román parlament két házelnöke, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke, Paolo Alli, és Jens Stoltenberg főtitkár. Az ülés végén újraválasztották a NATO parlamenti közgyűlésének vezetőségét, és elfogadták a szakbizottságok által hétvégén jóváhagyott jelentéseket a Fekete-tenger térségének biztonságáról, a NATO és az EU együttműködéséről, az afganisztáni haderők támogatásáról, a dél felől érkező kihívásokra való válaszreakciókról, a felelősségmegosztásról és a védelmi technológia fejlesztéséről.
Stoltenberg az ülés után külön találkozott Klaus Iohannis államfővel és Mihai Tudose kormányfővel (akivel egy fegyvergyártási együttműködésben állapodtak  meg), majd az elnök társaságában Craiovára utazott, ahol egy nemzetközi NATO-dandárt szerveznek, 60 kilométernyire a rakétevédelmi rendszerrel ellátott deveselui katonai támaszponttól
A biztonságért küzdünk
Románia továbbra is a NATO megbízható partnere marad – hangoztatta Klaus Iohannis, aki szerint országunk jelentősen hozzájárul a térség biztonságához azáltal, hogy 2017-től legalább tíz éven keresztül a nemzeti össztermék 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja, amelyből mintegy 40 százalék a haderő-fejlesztési tervet szolgálja. Románia részt vállal a soknemzetiségű dandárban, és hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek szárazföldi, légi és tengeri csapatai az ország területén gyakorlatozzanak; kiveszi részét az afganisztáni missziókból is. Úgy vélte: a NATO parlamenti közgyűlésének kiemelkedő szerepe van az észak-atlanti szövetség értékeinek megőrzésében, különösen most, amikor nemzetközi szinten számos biztonsági kihívással kell szembenézni. Hangsúlyozta: a NATO nem keresi a konfliktust Oroszországgal, és nem jelent fenyegetést rá, de távlati stratégiát kell kidolgoznia, erős védelmi pozícióból folytatott párbeszéddel. Az államfő szerint minden korábbinál nagyobb szükség van a NATO megerősítésére, és Románia minden tőle telhetőt megtesz ezért. Prioritás a NATO és az Európai Unió közötti partnerség megerősítése, és ha az EU releváns lépéseket tesz a védelmi ágazat fejlesztésére – amiben Románia részt kíván venni –, ezeket szigorúan a NATO intézkedéseinek kiegészítéseként kell megtenni. „A NATO nemcsak akkor lehet erős szövetség, ha kollektív védelmi intézkedéseket tesz, hanem értékeinek köszönhetően is. Ha ezeket az értékeket jól védjük, ez lesz a legfontosabb hozzájárulás a biztonságunkhoz” – jelentette ki.
Fekete-tengeri gondok
Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia támogatása a teljes Európa és a NATO védelmét jelenti – nyilatkozta Paolo Alli, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke. „A tavaszi grúziai és most a romániai ülésszak lehetőséget biztosított számunkra, hogy elsősorban egy stratégiai szempontból rendkívül fontos térségben történt fejleményekre koncentráljunk, vagyis a Fekete-tenger térségére. Románia partjaitól északra Oroszország továbbra is folytatja Ukrajnában Krím elfoglalását. (...) A Moldovai Köztársaságban Oroszország támogatja a transznisztriai szeparatistákat, és nem támogatja a konfliktus megoldását. A Fekete-tenger másik partján még mindig elfoglalja Grúziának egy részét. A nemzetközi jog egyértelmű tiprása elfogadhatatlan és aggasztó” – vélekedett. Alli szerint Oroszország stratégiája nem csupán erre a térségre korlátozódik, hanem megpróbálja erősíteni jelenlétét és befolyását északtól közép-keletig és Kelet-Európától Nyugat-Balkánig és onnan Ázsiáig, ezért „nagyon figyelmesnek és ébernek kell maradnunk, anélkül, hogy fokozzuk a feszültséget, de ugyanakkor engedményeket sem tehetünk az érdekeinkkel és értékeinkkel kapcsolatban”.
Moszkva a szomszédunk
A védelmi szövetség „kötelezettségvállalásainak arányában” megerősítette jelenlétét a Fekete-tenger térségében: válaszul az Ukrajna elleni orosz akciókra kanadai, román, olasz és bolgár pilóták közösen járőröznek a térségben, és Romániában új nemzetközi dandár alakult – jelentette ki Jens Stoltenberg. A NATO főtitkára fontosnak érzi, hogy a NATO kettős Oroszország-politikát folytasson, amely a védelem erősítésére és párbeszédre egyaránt épít. „Oroszország a szomszédunk, itt van és itt is marad, nem akarjuk elszigetelni, a NATO nem akar újabb hidegháborút, megelőzni, nem kirobbantani akarunk konfliktusokat” – hangoztatta. Hozzátette: a NATO-nak egyszerre kell számos más kihívásra és fenyegetésre is választ adnia, Afganisztántól az észak-afrikai instabilitásig, és kiemelt szerepe lesz még sok éven keresztül a terrorizmus leküzdésében. Nagyon jó, hogy az EU védelmi rendszert fejleszt, ezt a NATO rég kéri, támogatja, de nagyon fontosnak tartja, hogy ez a szövetésgen belül történjen, mert a brexitet követően a NATO haderejének 80 százaléka az Európai Unión kívül lesz.