Szijjártó Péter hangsúlyozta: az új ukrán oktatási törvény megsértette az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést. Mivel az a kisebbségek jogainak erősítéséről is rendelkezik, Magyarország hétfőn az uniós külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán kezdeményezni fogja a társulási szerződés felülvizsgálatát. Ehhez össze kell hívni a társulási tanácsot, Magyarország pedig kezdeményezni fogja, hogy annak napirendjén szerepeljen a társulási szerződés megszűnése. Az elfogadáshoz minősített többségre van szükség – tette hozzá.
Ha Ukrajna nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, akkor kereskedelmet érintő büntetőintézkedések léphetnek életbe, a társuláshoz ugyanis szabadkereskedelmi megállapodás is tartozik, amivel megnyíltak az európai piacok Ukrajna előtt. A külügyminiszter kiemelte, hogy Ukrajna az uniós integráció érdekében további lépéseket tervez, de Magyarország blokkolni fogja ezeket, amíg az oktatási törvény a jelenlegi formájában érvényben marad.
Szijjártó Péter felidézte, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást Magyarország az elsők között ratifikálta 2014-ben. A miniszter hátba szúrásnak nevezte, hogy az idén szeptember 1-jén hatályba lépett szerződés után négy nappal Kijev olyan törvényt fogadott el, amely szerzett jogokat vesz el a kárpátaljai magyaroktól. Közölte: ungvári egyeztetésükön a kárpátaljai magyarok képviselői, civil szervezetei, a helyi egyházak és pedagógusok azt kérték, hogy a magyar kormány ne hátráljon meg, ezért egyeztetés helyett a törvény visszavonása hozhat csak megoldást. A miniszter kiemelte, hogy Kárpátalján 71 intézményben folyik magyar oktatás, ezeket az intézményeket az új törvény a létükben fenyegeti, tanáraikat pedig elbocsáthatják miatta. A helyiek szerint a Szovjetunió idejében jobb volt a helyzet oktatási szempontból – tette hozzá.

Magyarázkodni megy a külügyminiszter
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter megerősítette tegnap, hogy csütörtökön Budapestre látogat azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási törvény lényegét. Emellett közölte: meglepődéssel fogadta magyar kollégája, Szijjártó Péter kijelentését, miszerint Budapest kezdeményezni fogja az Ukrajna–EU társulási megállapodás felülvizsgálatát. Hozzátette, meghívja Ukrajna minden európai partnerének nagykövetét, látogasson el Kárpátaljára. Kijelentette, hogy Kárpátalján az európai országok nagyköveteinek alkalmuk nyílik majd közvetlenül beszélgetni a régió lakosaival.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt hónap végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

A Kreml szerint Magyarország reagálása az oktatást csak ukrán nyelven engedélyező ukrajnai oktatási törvényre arról tanúskodik, hogy a jogszabály nem felel meg az európai normáknak. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap Szocsiban kijelentette: nyilvánvaló volt, hogy az ukrán parlament által elfogadott törvény mély aggodalmat vált ki egy sor európai országból, és ez a magyar reagálás ennek a konkrét megnyilvánulása, amely ismételten rámutat arra, hogy a törvény átgondolatlan, és nem felel meg az európai normáknak.