Pedig mily dicsőségesen kezdődött pártelnöki pályafutása, jó barátja, Victor Ponta kicsinálása után elérte, hogy Ceauşescut meghazudtoló arányban válasszák a legnagyobb romániai párt élére, melyet aztán rég nem látott mértékű győzelemre vitt a tavalyi választásokon. Minden adott volt a nyugodt, kiegyensúlyozott kormányzásra, hogy megvalósítsák sokat ajnározott programjukat, egyetlen hiba csúszott a számításokba, Liviu Dragnea kétes ügyei miatt nem lehetett miniszterelnök. Bábokat keresett hát, olyan megbízható másodhegedűsöket, kik szó nélkül teljesítik minden parancsát, ám kiderült, ilyet nem könnyű találni, elfoglalván a Victoriei-palotabeli bársonyszéket önálló életre kelnek, véleményük van, s nem akarják magukat lejáratni az agyament ötletek életbeültetésével. Az agyondicsért kormányprogramnak ugyanis minden kanyarban felfeslik egy-egy hibája, a jólétet ígérő lépések tetemes része megvalósíthatatlan.
Liviu Dragnea, akit mindenki nagyon okosnak, ravasznak hitt, telhetetlen hataloméhségében hibát hibára halmozott. Még meg sem melegedtek székükben az új miniszterek, amikor januárban kirobbant az első nagy válság. Nemcsak neki és koalíciós társának, Tăriceanunak gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással, de számos barátjuk, elvtársuk áhítozott a korrupcióellenes hatóságok megleckéztetésére, a törvények megszelídítésere. Gyorsan és titokban akarták kedvükre alakítani a rendszert, de a téli fagyok dacára százezrek vonultak utcára, akkorára dagadt a tiltakozás, hogy már nemcsak az ország, de a világ is rájuk figyelt, és kénytelenek voltak meghátrálni. Pár hónap viszonylagos nyugalom után a miniszterelnök személye nem tetszett, kiderült, kinőtt a bólogatójános szerepből, mennie kell. Csakhogy Grindeanu megmakacsolta magát, és bekövetkezett az a röhejes helyzet, hogy saját kormányuktól csak bizalmatlansági indítvánnyal tudtak szabadulni. Azonban az összetákolt új csapat sem bizonyult elég engedelmesnek, a sokszor mulyának tűnő Mihai Tudose is ráérzett a hatalom ízére. Egy váratlan tévés bejelentés Dragnea legbizalmibb embereinek leváltásáról kirobbantotta az újabb válságot. Tudose szembement mindazzal, amire az elmúlt időszakban alapozták politizálásukat, és győzött. Fogcsikorgatva, sokórás vita után beadták derekukat az SZDP döntéshozói, ha nem teszik ugyanis minden elúszott volna: kormányzás, viszonylagos hatalom, minden.
Dragnea a szó szoros értelmében még nem bukott meg, ő a pártelnök, de elindult a lejtőn lefelé. Pártján belül és kívül is vészesen csökken népszerűsége, napról napra, hétről hétre fogy tekintélye, hatalma. Mindent akart, és ha így folytatja, a nagy semmivel maradhat.