Cătălina Savintól, a megyei vidékfejlesztési hivatal igazgatónőjétől kaptuk a jó hírt, hogy újabb tizenhárom háromszéki gazdálkodó nagy értékű (közel 500 ezer eurós) pályázata nyert a 4.1-es, a gazdaságok korszerűsítése intézkedésnél a múlt héten megtartott országos válogatáson. A mostani nyertes pályázók a hegyvidéken gazdálkodnak (a megye településeinek több mint kétharmada hegyvidéki besorolású), pályázataikat júniusban töltötték fel az országos ügynökség számítógépes rendszerébe. A most nyilvánosságra hozott eredmény csak részleges, mivel az ügynökség vezetősége, látva a nagyszámú pályázatot és igénylést, úgy döntött, hogy bevezet egy köztes lépést, a pályázatok pontszámát figyelembe véve elsőként csak a legesélyesebb, nagy pontszámú pályázatokra szervez országos válogatást.
Gazdaságok korszerűsítésére idén összesen 185 millió euróra lehetett pályázni, ez a következőképp oszlott meg: a növénytermesztő farmok korszerűsítésére 79, az állattenyésztési farmok korszerűsítésére 60, a hegyvidéki hátrányos övezetben levő gazdaságok korszerűsítésére 14, a családi gazdaságok fejlesztésére pedig 32 millió eurót különítettek el. Tavasz elején a Kovászna megyei vidékfejlesztési iroda szakemberei és akkori vezetője, Szakál András, látván a gyenge megyebeli eredményt a tavaly december 15. és idén február 28. között lezajlott 4.1-es kiírásnál (akkor nem különítettek el pályázati alapot a hegyvidéken gazdálkodók pályázataira, csak növénytermesztő és állattenyésztő összetevő között osztották szét a pénzt), többször is kérte az ügynökség vezetőségét, hogy a tavaszi kiírásnál vezessék vissza a hegyvidéknek a külön alapot. Tánczos Barna szenátor is az ügy mellé állt, és közbenjárásával sikerült a tavaszi, májusban elindított kiírásnál újra külön pályázati alapot biztosítani a hegyvidékieknek. A vidékfejlesztési szakemberek és a politikus teljesen jogos dolgot kért, hiszen a Brüsszel által jóváhagyott, 2014–2020 közötti vidékfejlesztési tervben leszögezték, hogy a hegyvidéknek minden kiírásnál külön alapot biztosítanak az éves keretösszegből. A szakemberek szerint fennállt ugyanis a veszély, hogy a nem hegyvidéken gazdálkodók (főleg a déli síkvidékiek) a pályázati elbírálásnál kedvezőbb pontszerzési lehetőségük következtében az összes pályázati pénzt lefedik, így a megyebeli hegyvidéki növénytermesztők hátrányos helyzetbe kerültek volna (ez történt a téli, fent említett kiíráson, ahol egyetlen növénytermesztéssel foglalkozó megyei pályázó sem nyert a kis pontszáma miatt).
Az idén elkülönített hegyvidéki 14 millió euró a tavalyi 40 millióhoz képest kevesebb, viszont így is több, mint a semmi. A külön pályázható alap visszavezetése meglátszik az idei háromszéki pályázati eredményeken is. Az intézkedés pályázhatóságát május 3-án indították el, ebben a hónapban a minimális 65 pontszámot kellett elérni. Ez magasnak számít, nehéz teljesíteni a feltételt. A májusban letett hegyvidéki pályázatokból mindössze öt nyert, örvendetes, hogy ebből négy Kovászna megyei, egy pedig máramarosi. Júniusban csökkent a kötelezően elérendő minimális pontszám, így jóval többen pályáztak, olyannyira, hogy június első öt napjában teljesen elfogyott a pénz, és a számítógépes rendszer leállította a további pályázatok feltöltésének lehetőségét. A hegyvidéki 14 millió euróra 47,5 millió értékben töltöttek fel pályázatokat, tehát a kiírási összeg három és félszeresére. Ugyanez történt a nem hegyvidéki pályázatoknál is, júniusban öt nap alatt elfogyott a pénz, még nagyobb versengés mellett, a 79 millió euróra 457 millió értékben érkezett be pályázat, a kiírási összeg közel hétszeresére.
A mostani, hegyvidékre érvényes júniusi részleges eredményhirdetés nagyon kedvező a háromszéki pályázók számára, a huszonegy sikeres pályázat közül tizenhárom Kovászna megyei. Ez az eredmény dicséretes a megyére nézve, hiszen az ország területének közel egyharmada hegyvidéki besorolású, és a júniusi pályázható összeg több mint 61 százalékát (közel 6 millió eurót) a megye mezőgazdaságának, illetve gépparkjának korszerűsítésére költik el. A háromszéki nyertesek száma ennél az intézkedésnél természetesen még nőhet, hiszen a hegyvidéknél a 14 millióból közel 2 millió euró sorsa még nem dőlt el, a nyertesek neve a végleges országos rangsoroláskor derül ki. A nem hegyvidéki 4.1-es pályázatoknál pedig még nem történt meg az országos rangsorolás, és itt is versenyben van még jó néhány megyei pályázat.
