A Magyar Szent Korona Európa legrégebbi épen maradt beavató koronája, a magyar államiság egyik jelképe. A régiek szakrális jelentőséget tulajdonítottak neki, hiszen az égből szállt alá, kimondottan a Kárpát-medence népe számára. A Szent Korona a magyar alkotmányosság alapja, az ország alaptörvényének és jogrendszerének forrása.
Sokak számára a Szentkorona-eszme keresztényi, türelmes, befogadó, ugyanakkor nemzetvédő és megtartóerő.
A felvidéki Mede Ferenc a koronatant évekig tanulmányozta, úgy vélte, egy korona formájú hőlégballon méltó megjelenítése lehet az „égből alászálló” Magyar Szent Koronának, mely most ismét felfelé törekedve, tükrözi annak szakrális és felsőbb mivoltát, jelzi eredetmítoszát. E jelkép megjelenése az „égen” a Magyar Szent Korona fontosságára óhajtja felhívni a figyelmet a mai csörtető és szakralitását vesztett ember mindennapjaiban.
Mede Ferenc a szerves műveltség támogatójaként számos, a magyarság történelméhez kapcsolódó jó ügyet szolgál. Ilyen a Felvidéken évek óta működő Baranta Völgy, ahol egyre nagyobb közösséghez jut el a szerves tudás számos rendezvény, előadás, tábor formájában. Kiemelkedő az Ősök sarjai ünnep, amely az ősi magyar értékeket vonultatja fel, ősi kultúránkat mutatja be.
A Magyar Szent Korona Hőlégballon a Morvaországi Berény városában készült, Pap Gábor művészettörténész közreműködésével. A Korona hátoldalán szintén az ő szakmai segédletével megfestett, sokat vitatott három lecserélt kép feltételezett mása, a kupola alsó felén Makoldi Sándor festőművész magyar néphagyományból kiinduló, állatövi jegyeket ábrázoló mennyezeti kazettás festményének másolata látható. A ballon kupolatérfogata 2200 köbméter, teherbírása maximum három személy. A hőlégballon csakis arra méltó eseményeken jelenhet meg, továbbá hagyományos hőlégballonos sport-, illetve ünnepi rendezvényeken. Tervben a történelmi Magyarország „körberepülése” és azon történelmi helyszínek felkeresése, ahol a Magyar Szent Korona tartózkodott.
Bálint Mária
.jpg)
