Az alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást, mert a testület szerint a gyalázkodás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők. A kiadott közlemény szerint az alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak. Az alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére megsemmisítette a polgári törvénykönyv módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt. Az alkotmánybíróság döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem. Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése is, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét.
Európai kisebbségi fórumot szorgalmaztak
A finnugor népek V. világkongresszusa felkéri az Európa Tanács emberjogi biztosát, hogy hozza létre az Európa nemzeti kisebbségeivel és őshonos népeivel foglalkozó állandó fórumot. Egyebek között ezt tartalmazza a háromnapos tanácskozáson tegnap — hosszas alkudozás eredményeként — véglegesített és elfogadott zárónyilatkozat, amelyben a Hanti-Manszijszkban megtartott világkongresszus hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek és őshonos népek emberjogi védelme nemcsak belpolitikai kérdés, hanem az egész nemzetközi közösség ügye. A világkongresszus arra kéri a nemzeti parlamenteket, hogy dolgozzák ki az őshonos népeknek és a nemzeti kisebbségeknek a választott hatalmi szervekben való méltó képviseletet, valamint a hatalom végrehajtó szerveiben való részvételt biztosító jogi mechanizmusokat. A finnugor nyelveket beszélő európai parlamenti képviselők nagy aggodalommal figyelik azt az orosz tervet, hogy nagyobb közigazgatási egységeket hoznak létre, és ezekbe beolvasztják a nemzetiségi területeket — mondta Szent-Iványi István (SZDSZ) EP-képviselő.
Félsiker a Vajdaságban
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelölheti ki a vajdasági tartományi parlament elnökét. Szabadkán viszont a leendő szerbiai kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt adja a polgármestert — közölte Pásztor Bálint, a VMSZ belgrádi parlamenti képviselője, a nemzeti kisebbségi képviselőcsoport vezetője. A 250 tagú szerb parlamentben négy, a vajdasági tartományiban kilenc képviselővel jelen lévő legnagyobb délvidéki magyar pártnak az volt a követelése, hogy kapja meg az újvidéki törvényhozás elnökének s a szabadkai polgármesternek a tisztét. Ebből az ország irányításának élén álló demokraták csak az elsőt teljesítették. A délvidéki magyarság számára szimbolikus jelentőségű Szabadkán — ahol a lakosságnak csak 25—26 százaléka magyar — viszont ők jelölik ki a polgármestert. Arról is egyezséget kötöttek, hogy a magyar párt megtartja eddigi kormányzati tisztségeit.
Tibetről is tárgyaltak Pekingben
Az emberi jogok helyzetét, letartóztatott ellenzékiek sorsát, az internet cenzúrázását és Tibet ügyét is felvetette Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap Pekingben folytatott tárgyalásain. Hu Csin-tao elnökkel és Ven Csia-pao kormányfővel tartott találkozóján arra kérte a pekingi vezetést, tegyen nagyobb erőfeszítéseket azért, hogy az emberi jogok érvényre jussanak Kínában. Tibettel kapcsolatban Rice kedvezőnek értékelte, hogy Peking kész a párbeszéd folytatására az emigráns tibeti kormánnyal. Megismételte, hogy Washington nem ért egyet a dalai lámával szemben megfogalmazott kínai vádakkal. ,,Elutasította az erőszakot. Történelmi autonómiáról beszél kulturális és vallási téren." A tibeti emigráns kormány miniszterelnöke nem sokkal Rice tárgyalásai előtt jelentette be, hogy a dalai láma két képviselője hétfőn Pekingbe utazik, ahol kétnapos megbeszélést kezdenek a kínai kormány illetékeseivel.
