Mintegy 450 ezren tüntettek a katalán függetlenség mellett szombaton az 1,6 millió lakosú Barcelonában. A tüntetést eredetileg azért szervezték, hogy követeljék két előzetes letartóztatásban lévő függetlenségpárti civil szervezet vezetőjének szabadon bocsátását, ám a spanyol kormány bejelentése után, miszerint kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését, a megmozdulás célja kibővült az intézkedések elleni tiltakozással és az autonómia védelme melletti kiállással. Carles Puigdemont katalán elnök szombat este bejelentette a katalán parlament összehívását, hogy megvitassák és eldöntsék a választ a spanyol kormány Katalóniában tervezett intézkedéseire.
A spanyol kormány kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában – jelentette be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök Madridban szombaton a kabinet rendkívüli ülését követően. A politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, akik „az önrendelkezést törvényen kívül helyezték”. A spanyol kormány javaslatait az alkotmány 155-ös cikkelyére hivatkozva még szombaton beterjesztette a parlament felsőházának, a szenátusnak. Ez a passzus ad lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben. A szenátus pénteken rendkívüli ülésen szavaz a javaslatcsomagról. Az intézkedések elfogadásához a képviselők abszolút többségének támogatása szükséges, ezzel a spanyol kormánypárt egymaga rendelkezik.
Mariano Rajoy hangsúlyozta, hogy benyomása szerint a katalán kormánynak kifejezetten az volt a célja, hogy „eljussunk idáig”, s példaként említette „egyoldalú döntéseik” sorát. Mint mondta, amennyiben a szenátus jóváhagyja a spanyol kormány tervezett intézkedéseit, hat hónapon belül ki kell írni a helyi választásokat, bár ő szándéka szerint ezt mielőbb megtenné. A miniszterelnök a további intézkedésekről szólva elmondta: a katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át. A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlamenti is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről. A spanyol kormánynak továbbá 30 napos vétójoga lenne a katalán parlament döntéseivel szemben.
Félmillióan az utcán
A miniszterelnöki bejelentés után tovább fokozódott a feszültség. Barcelona utcáin a függetlenség ellenzői edények zörgetésével és dudálással üdvözölték a madridi döntést. Késő délután a függetlenség híveinek tömege lepte el a belvárost, katalán zászlókat lobogtatva, a szabadság és a függetlenség szavakat skandálva. Carles Puigdemont katalán elnök és kormányának tagjai a menet élére álltak. Oriol Junqueras katalán elnökhelyettes Twitter-oldalán azt írta: „ma nemcsak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is”. Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke – miután részt vett a felvonuláson – sajtótájékoztatóján de facto államcsínynek nevezte a Mariano Rajoy spanyol kormányfő által bejelentett intézkedéseket, amellyel lefejezik a katalán intézményeket. „Egy autoriter puccs az Európai Unió tagállamán belül” – fogalmazott, hozzátéve: a spanyol miniszterelnök célja, hogy végezzen egy demokratikusan választott kormánnyal.
Üzenet Európának
Szombat esti televíziós beszédében Carles Puigdemont katalán elnök kijelentette, a spanyol kormány a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális párt támogatásával Francisco Franco diktátor óta a legsúlyosabb támadást mérte Katalónia intézményeire és népére. Carles Puigdemont szerint a demokratikus hozzáállással összeegyeztethetetlen, hogy a spanyol kormány önhatalmúlag, illegális módon a katalán népakarat képviselőjévé nyilvánította magát. Az állam megsértette a katalánok önrendelkezését és demokratikus akaratát. „Össze kell fognunk, hogy megvédjük intézményeinket” – hangsúlyozta.
A katalán elnök beszéde egy részét spanyol nyelven mondta el a spanyol demokratákat megszólítva, és elítélte mindazt a kárt, amelyet a demokráciának okoz a spanyol kormány döntése. Majd angolra váltva üzenetet intézett Európa vezetőihez és lakóihoz: „ha az értékek veszélyben vannak Katalóniában, akkor szintén veszélyben vannak Európában”. Véleménye szerint a 155-ös cikkely ellentétes az európai polgárság sokszínűségével. Nem bűncselekmény, hogy egy nemzet demokratikus formában dönt jövőjéről. Demokratikus és békés Európát akarunk – mondta, és beszédét azzal zárta: Éljen Katalónia!
