A kormányfő beszéde elején – miután köszöntötte azokat, akik átérzik, hogy a magyar a szabadság népe, „egy különleges szabadságnemzet” – kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, „összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk”. Jöjjenek a labancok, a muszkák, a németek vagy a szovjetek, „a saját szabadságunkat mindig nekünk kell megvédenünk, más sohasem fogja” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, megjegyezve: a magyarok megszokták, „mifelénk a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete”. „1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk” – folytatta, kijelentve: a forradalom nemzeti forradalom volt.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „a nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették. (...) Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében”. Hangsúlyozta: „azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek nemzeti önállóságukért. „Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik” – mondta, kijelentve: „azért nem értenek bennünket Brüsszel­ben ma sem, mert már akkor sem értettek”.
Szavai szerint ma azt a napot ünnepeljük, amikor sok millió magyar egyszerre ismét ráébredt: „bár különböző életeket élünk, mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk”.
Az emlékezés segít – fejtette ki a miniszterelnök – farkasszemet nézni „mai életünk igazságával” is: az igazság az, hogy a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni. „Az igazság az, hogy most, három évtized után újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk” – hívta fel a figyelmet.
Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk. Mint mondta, „hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. Most pedig elképedve látjuk, hogy „a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusokká gyúrjanak bennünket” – fogalmazott a kormányfő.
Európát elvakították hajdani sikerei, és úgy szorult vissza a világszínpadon, hogy észre sem vette. A kormányfő szerint ennek belátása helyett „bosszúhadjáratokat indítottak” azok ellen, akik a szellemi önfeladás és a nihilizmus veszélyeire figyelmeztetettek. „Kevesen éltük túl ezeket a büntetőhadjáratokat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gőg vezette bele Európát a szellemi, gazdasági és politikai zűrzavarba.
Orbán Viktor szerint az európai emberek, köztük a magyarok is torkig lettek azzal, hogy a globalizációt ellenállhatatlan erővel fogadtassák el velük. Kifejtette, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Nincs szilárd szerkezetük, de van kiterjedt hálózatuk. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá.
Orbán Viktor azt mondta, amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét sem lehet a helyes irányba fordítani. Hangsúlyozta, most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük irányítását a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Orbán Viktor kijelentette, biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk.
„1956-ban megmentettük a nemzet becsületét. 1990-ben visszavettük a szabadságunkat. 2010-ben pedig a nemzetegyesítés útjára léptünk. Nekünk senki sem mondhatja, hogy lehetetlen” – fogalmazott. A miniszterelnök azt mondta, mi tudjuk: a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az európai egyesült államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni. Hozzátette: ehhez csak az kell, hogy Közép-Európában a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok és a magyarok összefogjanak.