Nem is annyira a Bodok környéki mező áldásaira céloz címünk, hanem azokra a sikeresebb előrelépésekre, melyeknek zöme, akárcsak a kései mezei termény, év végére érett be. Áldás lehet az is, ha növekedik a közbiztonság a községközpontban, ha Oltszemen küszöbön egy nemzetközi fogathajtópálya építése, vagy ha Zalán új aszfaltos utcaszakasszal gazdagodik.
Bodokon
– Nyolc térfigyelő kamerát szereltetünk Bodok település kijelölt helyeire – tájékoztatott Fodor István polgármester –, hogy véget lehessen vetni az ilyen-olyan garázdaságoknak. Kamerák lesznek a falukapukban, a mezei területekre kivezető utcáknál, a legfontosabb útelágazásoknál. Horogra kerülnek azok, akik suttyomban nem megengedett helyen ürítik le a szemetet.
Bodokon telekkönyveztették a mellékutcákat, felújulnak az utolsó, maradék kisebb utcák. Aszfaltot kap a halottasház felé tartó szakasz, s ha sikeres lesz a falufejlesztési pályázat, kiépítik a Tojásos hídtól lejtő sikátort, ahol kilenc család lakik, s ahol most csak a patak medrében közlekedhetnek a szekerek, utat és támfalat építenek a patak szélére, a beruházás értéke eléri az egymillió háromszázezer lejt.
– Bodok község területe vad járta hely...
– Eddig 25, vadkárokra vonatkozó jegyzőkönyvet továbbítottunk, hogy valamelyes kárpótlást kaphassanak a károsultak – folytatta Fodor –, mert nincs olyan termény, amiben ne esett volna kár. Van ebben kukorica, pityóka, de állat, juh, szamár és méhkaptárok is. A garázda medvék kilövésével kapcsolatos formaságok intézése rendkívül bonyolult. Túl azon, hogy bántó módon késnek az erre vonatkozó bukaresti engedélyek, egy sor intézkedést a vadászegyesületnél kell megkezdeni. Az elejtett állat bőrével és trófeájával kapcsolatos szabályok és tennivalók észbontóan kuszák. A vadak pedig tovább „végzik” dolgukat, s nekünk, a vadőrnek majdnem naponta úgymond medvészésre kell indulnunk.
Iskolai szünetben
volt alkalmunk kezet fogni a Henter Károly-iskola igazgatójával, Kozma Csabával. Szeptember elsején versenyvizsgával foglalta el az igazgatói széket. Csak megbízatása új, ő maga már 15 esztendeje tanára az intézménynek. Kozma Csaba iskolája monográfiájának szerzője. Háromévi lisznyói pályafutása után foglalta el címzetes helyét Bodokon. Jelszava: a rend és a fegyelem nélkülözhetetlen az oktatásban.
– A központi iskola épületét teljesen felújíttatta a helyi önkormányzat – részletezte az igazgató –, a tanulók igénybe vehetik a szintén felújított műgyepes kézilabdapályát is. Erősödött iskolánk kapcsolata a gyulai önkormányzattal, amely két évtizede támogatja az ottani vízépítő néhai Bodoki Henter Károly nevét viselő iskolánkat. Öt tanulónk a nyáron a termálfürdőiről híres Gyulán töltött egy hetet, kölcsönösen látogatjuk egymást, ápoljuk kapcsolatainkat.
Megújuló Mikó-fundus
Elkészült az oltszemi kastély szakszerű felújításának kivitelezési tervezete, megkezdték a műemlék jellegű épület falfestményeinek restaurálási és állagmegőrzési munkálatait a Rómer Flóris Alap anyagi forrásaiból. Megújult a „mutatós bennvaló” főbejárata, a fasorral övezett allé kockakőburkolatot kap, felújítják az északi és a belső bejáratot, soron van egy olyan parkoló megépítése, amely nem zavarja majd az épületegyüttes küllemét, és megfelelő megoldás születik majd arra is, hogy új helyére költözhessen a jelenleg még ott működő speciális iskola, s hogy az új célokat szolgáló belsőség tovább fejlődhessen-alakulhasson.
A kőfallal kerített kastély kertje régészeti lelőhely. Ott tárták fel az Olt völgyét egykoron őrző-védő katonai tábor (római castrum) alapjait. A 120 × 80 m méretű tábor helyéről érmék, lándzsaveretek, bélyeges téglák kerültek ki. Építési idejét a II. század első felére, feladását pedig a III. század közepére teszik a régészek. A castrum parancsnoki részére ráépült egy kora középkori vár vagy őrtorony. A nép ma is úgy tartja, hogy ezeknek köveiből építették a kastélyt és az azt övező „várfalat” is. De mert az sem volt elég, „a közelben levő Herecz várának köveit is idehordatták a várurak”.
A tervek-elképzelések szerint a kastély és a környező épületek a jövőben az idegenforgalmi célokat és Háromszék hagyományos lovasmozgalmát fogják szolgálni. A községi önkormányzat olyan mellékgazdaságot létesített, ahol két helybeli személy keresi meg kenyerét – tudtuk meg, s a gazdaság jelenleg már 80 százalékban önfenntartó. A mellékgazdaság kertjében megtermelték az állatállomány téli ellátásához szükséges takarmányt, kertészetének terményeit sikerült pénzzé tenni. Nem kis kutatómunka, nemes helyi adakozás révén már hat lóval rendelkeznek, olyan fajcsikóval, amely az egykori oltszemi lovarda eredeti lipicai vérvonalát képviseli.
– Két lovat Tarcal község, Bodok legújabb észak-magyarországi és Tokaj környéki törvényes testvértelepülésünktől kaptunk – tájékoztatott a községvezető –, akikkel gyümölcsöző és fenntartható baráti kapcsolatokat építettünk ki.
A kastély mögött folyó Olt árterületén a megyei, a helyi önkormányzat nemzetközi fogathajtó lóversenypályát hozott létre, amely az első a Kárpát-könyök térségében, és a lovassport Kovászna megyei hagyományát folytatja. Nem kis része volt ebben az oltszemiek kalákájának. Jövő esztendő júliusában itt tartják meg a háromcsillagos nemzetközi kettes fogathajtó versenyt. A községvezető lovassportra célzó ötletét elismerő oklevéllel díjazta a Romániai Lovas Szövetség fogathajtó szakbizottságának elnöksége.
Az Olt falu mögötti síksága többrétű áldással kecsegtet. Az alapos takarításnak köszönhetően megnőtt a hozama a már működő ásványvizes kezelőközpont mellett levő Bagoly-borvízforrásnak, ami a legfőbb természetes gyógytényező minőségi és mennyiségi javulását eredményezte. Gyógyvize ivókúrára is alkalmas lesz. A helyiek szerint a forrás és a hely magát kínálja egy majdani szabadtéri fürdőmedence létesítésére. Az önkormányzat rendezte a Sütei borvizes üdülőhely környékét, feljavíttatta bekötőútját. Az oltszemi nőszövetség által Sütei-vízből készített borvizes palacsinta kapta a Sepsiszentgyörgyön megszervezett idei Aquarius borvízünnep III. díját.
Egyed Sándor oltszemi református lelkipásztor elmondta, hogy a helybeli ravatalozó dolga hamarosan megoldódik. Vasárnap, október 29-én ünneplik az oltszemi templomban a reformáció félezer éves évfordulóját, lesz konfirmációs emlékünnepség, ünnepi műsor és szeretetvendégség, az oltszemiek is ott lesznek a sepsiszentgyörgyi ünnepi felvonuláson.
Zalán búcsúzik a sártól
– De csak kezd – jegyezték meg a hegyoldalban lakók, mert fel a Sutáig még hosszú az út.
A Zaláni patak hídjáig két menetben aszfaltoztatta a falu bekötőútját a bodoki községvezetés, ezt sikerült meghosszabbítani még egy kilométeren a falu közepéig önerőből, de besegített a megyei tanács is.
Alakulóban a nagy múltú település központja. A bodoki önkormányzat rendezett, virágos emlékparkot szándékszik telepíteni a Dávid József-iskola előterébe, s úgy lehet, ez lesz majd az első olyan emlékmű Sepsiszéken, amely a rendtartó székely falura emlékezteti az utánunk jövőket. A parkosított részt a teljesen felújított református imaház, a ravatalozó, a műemlék templom, az iskola és kultúrotthon korszerű épülete öleli majd körül. Elképzelések szerint gyalogos faragott székely kapu és léckerítés szabja meg a tér képét.
Ottjártunkkor szerelték fel itt is és Oltszemen is a térfigyelő kamerákat, hogy lehessen megakadályozni a garázdaságot, rongálást. Van mit tenni még a faluban – hangoztatták. Rengeteg a kóbor kutya, melyek alkalomadtán megtámadják az óvodából-iskolából hazafelé tartó gyerekeket. A szabályos kutyatartásra már felszólították a lakosságot, no meg a bírságokat is kilátásba helyezték.
