Immár két hete folyamatosan öntözik Szépmezőn a burgonyaföldeket, de néhány helyen már a cukorrépa is kapott mesterséges esőt.
Idén zökkenőmentesebben indult az öntözési idény, mint tavaly — állítják mind a szolgáltatók, mind a felhasználók. Igaz, immár szervezetileg is biztos lábon áll az Öntözővizet Használók Szervezete (ilyen kettő alakult Szépmezőn, a vasúton innen a szentgyörgyi, azon túl a gidófalvi működik), s a vizet szolgáltató állami vállalat is idejében nyújtotta szolgáltatásait. Az időjárás pedig kegyesebb volt a termelőkhöz, a kiadós esőzések miatt a rekkenő hőség sem okozott gondot.
Mint ismeretes, a létező öntözőberendezések működtetésére a földtulajdonosok a területükön lévő berendezéseket szövetkezve vehették át, ez a szerveződés mind az öntözővíz finanszírozására, mind a karbantartások elvégzésére állami támogatást igényelhet. Az alapszivattyúház működtetése, illetve a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a szakvállalattra hárul. Amint annak helyi vezetőjétől, Sándor Lászlótól megtudtuk, idén a két szervezet összesen 1358 hektár öntözésére kötött szerződést, ami az öntözőberendezéssel ellátott terület háromnegyede, és napok óta kisebb zökkenőkkel, de jelentős mennyiségű vizet juttatnak a talajba. Az igazgató szerint az ezer köbméterenként valamivel több mint száz lejbe kerülő öntözővizet kilencven százalékban támogatja az állam, ezentúl a vállalat karbantartási költségeit is jelentős mértékben pótolja. Ugyanakkor a szervezetek saját karbantartási költségeikre, illetve az elhasznált villamos energiára is költségtérítést igényelhetnek.
Bartha János, a Sepsiszentgyörgyi Öntözővizet Használó Szervezet vezetője is úgy látja, idén megfelelő időben sikerült elindítani a rendszert, így a korai burgonyafajták épp a virágzás időszakában kapnak mesterséges esőt. Igaz, a természetes jobb lenne, főleg olcsóbb, hiszen minden támogatás mellett nem csak a harmincöt-negyven esztendeje földbe fektetett csövek okoznak gondot (az újonnan beszerelt pumpák nagyobb nyomása miatt gyakran repednek el), hanem mind a megfelelő nyomást biztosító szivattyúházak felújítása, mind a modern öntözőberendezések beszerzése rendkívül költséges. A megyében egyébként immár több, úgynevezett permetezőberendezés is működik, amely nem egy sugárban, hanem szabadeséssel, kíméletesen szórja ki a vizet. Becsek László, a gidófalvi szervezet vezetője szintén a magas karbantartási, működtetési és fejlesztési költségekben látja a legnagyobb gondot, ám azt is vallja, hogy öntözés nélkül ma már nehéz magas hozamokat elérni.
A Maksa határában lévő, mintegy 1300 hektáros öntözőrendszer azonban továbbra sem működik, mert itt még mindig nem sikerült megalakítani a szervezetet. Sándor László szerint, bár a maksai rendszer elavultabb, mint a szépmezői, az is rendbe tehető, s a felröppent híreszteléssel ellentétben a Besenyői-tó megfelelő vízmennyiséget biztosítana az idényszerű öntözésre. Mint ahogy most az Olt vize szolgálja a csapadékhiány pótlását a szépmezői határban.
