Esterházy Péter-emlékkonferencia

2017. október 28., szombat, Magazin

Esterházy Péter (1950–2016) Kossuth-díjas író emlékére kétnapos irodalomtudományi konferenciát tartottak csütörtökön és pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) Budapesten.


A Nincs vége. Ez a befejezés című konferencia előadásai Esterházy Péter életművének belső tagolódását, magyar és nemzetközi kontextusát és irodalomtörténeti összefüggéseit vizsgálják, valamint olyan témákra is kitérnek a tavaly elhunyt szerző művészete nyomán, mint a történelmi múlt irodalmi feldolgozása és a testtapasztalat önreflexív megnyilatkozásai.
Esterházy Péter gyakori vendége volt a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, otthon érezhette magát az intézmény falai között a Digitális Irodalmi Akadémia tagjaként is. A személyes jelenlét elvesztésével nagyon fontos tudományos alapon újrafogalmazni a PIM viszonyát Esterházy Péter művészetéhez – mondta Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója, aki felidézte azt is, személyesen a Harmonia Caelestis 1999-es németországi bemutatkozásakor tapasztalta meg, hogy Esterházy Péter személyén, családi hátterén és irodalmi munkásságán keresztül egy addig teljesen ismeretlen Magyarország képe rajzolódik ki a szélesebb külföldi olvasóközönség előtt. Hangsúlyozta: a 16 előadást felvonultató konferenciával céljuk világossá tenni azt is, hogy bár Esterházy Péter életművét a német irodalmi életben is sokan magukénak érzik, a nyelvi kompetencia és az irodalmi beágyazottság okán az Esterházy-recepció egyértelmű letéteményese a magyar irodalomtudomány.
A tanácskozást a múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézete közösen szervezte. A megnyitó után Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész Kánon–érték–szólam címmel adott elő. Mint fogalmazott, az Esterházy-próza hatásának megértéséhez nem elegendő a sokat emlegetett „ontológiai derűt” kiemelni, ha csak ennyi volna a titka, nem szerzett volna műveivel annyi elismerést a magyar irodalomnak a külföldi olvasók körében, amelyet a „kötelékben nyugatra utazó pályatársak” azóta sem tudnak elérni. A Termelési-regényt elemezve hangsúlyozta azt is, a szöveg könnyedsége csalóka, hiszen a háttérben rendkívül bonyolult és összetett elbeszélői modalitások érhetőek tetten.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2017-10-28: Magazin - :

Titkosak maradnak a dokumentumok (Kennedy-gyilkosság)

Donald Trump amerikai elnök ígéretétől eltérően egyelőre mégsem hozza nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság titkosított dokumentumainak teljességét. A Fehér Ház csütörtök esti közlése szerint az Országos Levéltár helyi idő szerint csütörtök éjjel a honlapján nyilvánosságra hoz 2800 dokumentumot, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad.
2017-10-28: Magazin - Szekeres Attila:

Kelet Kapuja 2. (Megjelent)

Megjelent a Kelet Kapuja őstörténeti folyóirat október–decemberi, második száma. A baróti Tortoma Kiadó és a szórvánnyal való kapcsolattartást felvállaló Kún Kocsárd Egyesület kiadásában nyomdafestéket látott folyóirat főszerkesztője  Obrusánszky Borbála történész, mongolista, Kelet-kutató, felelős kiadója Demeter László történész, muzeológus, a Tortoma Kiadó vezetője, a Kún Kocsárd Egyesület elnöke.