Nyitányként Balázs Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének professzora tartott előadást a radikális reformáció örökségéről: korképet rajzolt a XVI. század vallásreformátorairól, Erdélyt az istenkeresés fontos helyszínének nevezte, majd úgy fogalmazott: az unitáriusok olyan hagyományokkal rendelkeznek, amelyekre nemcsak büszkék lehetnek, de olyan erősek, hogy bátran építhetnek rájuk az elkövetkező évszázadokban.
A reformáció fél évezredes ünnepe alkalmából elfogadott nyilatkozatot megelőzően Bálint Benczédi Ferenc annak keletkezéséről szólva elmondta: megalkotásához lelkészek, teológiai tanárok és az egyházhoz közel álló világi személyek járultak hozzá. A Magyar Unitárius Egyház püspöke által felolvasott okiratban Isten iránti hálával emlékeznek a reformáció történelemalakító hatására, fejet hajtanak a reformátorok helytállása előtt, és tisztelettel adóznak a protestantizmus vívmányainak. Szólnak a reformációnak a világ vallási, szellemi, kulturális és társadalmi arculatát átalakító, valamint a magyar kultúra fejlődéséhez hozzájáruló hatásáról, Dávid Ferenc és munkatársainak a szabad vallásgyakorlás kultúráját elősegítő munkájáról, a négyszázötven éve végzett szeretetszolgálatról, az oktatásban és nevelésben, a közművelődésben betöltött helyükről és a nemzeti ügyek szolgálatáról. „A történelmi múlt tanulságai, a reformáció eszméi, elődeink áldozatos életpéldája és értékmegvalósítása arra buzdít, hogy gondviselő Istenünktől megtartást, erőt és bölcsességet kérjünk hivatásunk betöltéséhez. Az Ő segedelmével és a hasonló küldetésű testvéregyházakkal karöltve, valamint minden jó szándékú emberrel együttműködve kívánjuk folytatni emberszolgálatunkat, a keresztény értékek megvalósítását, nemzetünk építését és társadalmunk jobbá tételét” – áll az ünnepi nyilatkozatban.
Elekes Botond egyházkerületi főgondnok arra kérte az egybegyűlteket, fontolják meg, s a nyilatkozatot jelen formájában ne fogadják el: az túl sokat foglalkozik az unitárius egyházzal s túl keveset magával a reformáció ünneplésével. Mint mondotta, azt csak akkor tudná jó szívvel támogatni, ha azt az unitárius egyház fennállásának 450. évfordulója alkalmából adnák ki. A nyilatkozatot végül kilenc tartózkodással fogadta el a zsinat.
Bálint Benczédi Ferenc püspöki helyzetértékelésében a jó Istentől ahhoz kért erőt, hogy bölcsességgel tudjanak tenni a közösségért, legyen hitük az anyaegyházért cselekedni és gyarapítani egymást. Mint mondotta, a nehézségek ellenére voltak örömteli pillanatok is életükben. Ilyen az, hogy a templomok és az egyházi ingatlanok karbantartása terén előrelépés tapasztalható; a székelykeresztúri Berde Mózes- és a kolozsvári János Zsigmond-kollégiumban kiváló oktatásban részesülnek az unitárius fiatalok, s hangsúlyozta az ifjúsági nyári táborok hasznosságát is. Bálint Benczédi Ferenc bizodalmát fejezte ki a kolozsvári unitárius püspöki ház rendeltetésének megváltoztatásával kapcsolatban: ott hamarosan olyan munka veszi kezdetét, amely az erdélyi magyarság egészét fogja szolgálni, s lesz igazi szellemi műhely. Fontos feladatként nevezte meg a szellemi megújulás elérését, és arra kérte a lelkészeket, kiemelten figyeljenek oda híveik igényeire.
A Magyar Unitárius Egyház püspöke örömét fejezte ki, hogy püspöki vizitációi alkalmával azt látta, a fiatal lelkészek jól végzik munkájukat, kihasználják a modern kor adta lehetőségeket, s közösségüknek a legkülönfélébb programokat szervezik. Mint mondotta, ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a pályájuk elején járókat olyan feladatokkal próbálják megbízni, amelyeket el is tudnak végezni, miáltal önbizalmat nyernek, továbbtanulnak, szakosodnak, és egyre összetettebb munkát tudnak lelkiismeretesen elvégezni. A fiatal lelkészeket – köztük a zsinat alkalmával felszentelteket – arra biztatta, legyenek büszkék sajátos értékeikre, az előttük járók példáját követve viseljék gondjukat nyájaiknak.
A Magyar Unitárius Egyház a házasság és család tárgyában született állásfoglalásának felolvasása előtt Kovács István közügyi igazgató, sepsiszentgyörgyi lelkész – hogy félreértelmezések ne legyenek – előrebocsátotta: az abban foglaltak széles körű konzultációt követően születtek meg, a többség véleményét képviseli, de igyekeztek úgy fogalmazni, hogy az azt markánsan ellenzőket se sértse. „Nem egy dogmát szentesít a zsinat, hanem a többség álláspontját szögezi le” – mondotta.
A Magyar Unitárius Egyház „házassági megáldásban a közjogilag érvényes házasságkötést részesíti, amelyet egy nő és egy férfi önként vállalt szeretetközösségének tekint”, küldetésének mondja „a házasságkötés és a házasságon belüli gyermekvállalás szorgalmazását, a gyermekek megfelelő családi nevelésének támogatását, a családon belüli szeretetviszony fennmaradásának elősegítését” is. Elismerik, a családi együttélés társadalmi valósága szélesebb a fenti meghatározásnál, és „sokan más formájú szeretetközösségben élnek kényszerűségből vagy szabad választásból”, de az egyház – hivatásának megfelelően – mindenki felé szeretettel és segítő szándékkal fordul – áll a dokumentumban.
Az ünnepi istentiszteleten szószéki szolgálatot Czire Szabolcs teológiai tanár végzett, a lelkészszentelési beszédet Bálint Benczédi Ferenc püspök mondta. A felszentelt lelkészek nevében Tőkés-Bencze Zsuzsanna szólalt fel, és köszönetet mondott tanáraiknak, akiktől nemcsak tudást kaptak, hanem követendő példát is. Biztosította a jelenlevőket, teli vannak tetterővel, és úgy kívánnak dolgozni, hogy hitük megtartóerő legyen közösségük számára is.
Az úrvacsorai beszédet Molnár Imola nagyváradi lelkésznő tartotta, majd az ürmösiek életében kiemelkedő esemény – utoljára 1804-ben tartottak ott zsinatot! – a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.