Az öt szociáldemokrata párti törvényhozó által kezdeményezett tervezet indoklása szerint a közszolgálati hírügynökség működését szabályozó törvény leszögezi ugyan, hogy a szerkesztőségileg független intézmény a parlament felügyelete alatt áll, ám a törvényhozásnak – a vezérigazgatónak a miniszterelnök javaslatára történő kinevezésétől eltekintve – nincs semmilyen eszköze ennek a felügyeletnek az érvényesítésére, ha elégedetlen a menedzsment hatékonyságával, így arra sem, hogy a vezérigazgatót elmozdítsa ötéves mandátuma lejárta előtt. A tervezet törvényerőre emelése esetén a hírügynökség éves jelentésének parlamenti elutasítása a vezérigazgató leváltását eredményezné (a közszolgálati televízió és rádió működését szabályozó törvény tartalmaz már ilyen rendelkezést, amelynek alapján a parlamenti többség többször le is váltotta az illető médiumok vezetőit).
Alexandru Giboi, az Agerpres vezérigazgatója szerint a törvénymódosítás elfogadása a hírügynökség függetlenségének elvesztését, az intézmény politikai felügyelet alá helyezését jelentené, és a mindenkori parlamenti többség sajtóirodájává tenné a közmédiumot. A vezérigazgató azt hangoztatta, hogy nem önös érdekből, hanem a közmédium függetlensége védelmében emelt szót, mandátuma ugyanis hamarosan lejár. Alexandru Giboit – a Szociáldemokrata Párt sajtóirodájának volt főnökét – 2013 februárjában nevezte ki a parlament az Agerpres élére Victor Ponta akkori miniszterelnök javaslatára.
A szenátusi vita során a kezdeményezők nevében Lucian Romascanu kulturális miniszter azt mondta: a hírügynökség vezérigazgatóját politikusok (a törvényhozók) nevezik ki, tehát természetes, hogy politikusoknak lehetőségük legyen leváltani őt, ha elégedetlenek azzal, ahogyan a közmédia számára kijelölt szakpolitikákat érvényesíti. Az ellenzék a tervezet ellen nem emelt kifogást, csak azt kérte (eredménytelenül), hogy az igazgató leváltását kössék számszerűsíthető, tehát objektív célkitűzések meg nem valósulásához.
Az ügyben a képviselőház hozza meg a végső döntést.
Az AGERPRES-törvény módosításáról szóló tervezetet bírálta korábban az Újságírók Európai Szövetsége, az EBESZ, az UNI Europa Media, az Entertainments & Arts, a Zenészek Nemzetközi Szövetsége, és szólt a romániai sajtó átpolitizálásának veszélyéről a New York Times, a Washington Post, az EuroNews, a Foxnews, valamint az RFI is, az Európa Tanács pedig a „szólásszabadságot fenyegető veszélyek” között kíséri figyelemmel. A médiaszervezetek állásfoglalása szerint nem az Agerprest kellene „politizálni” a rádió és televízió mintájára, hanem az elektronikus közmédiát is ki kellene vonni a politikai befolyás alól.