A háromszéki képviselő hangsúlyozta: minden népnek joga van az önrendelkezéshez, és a katalánok a függetlenséget választották, ami „nem európai megoldás” – Székelyföld azonban autonómiát kér, és az itt élők nem most kezdtek erről beszélni, hanem már régen; egyébként az 1918-as gyulafehérvári határozat is megígéri ezt. Nem fogunk megtorpanni vagy leállni, mert a román hatalom más síkra szeretné terelni az ügyet: folytatnunk kell a harcot, és ki kell vívnunk Székelyföld autonómiáját Románia határain belül – szögezte le. Hozzátette: a románok nem akarnak beszélni  jogainkról, mindig azt állítják, hogy példásan megoldották a kisebbségi problémákat, csak néhány elégedetlen személy van, aki túl sokat kér.
Ez annak köszönhető, hogy Bukarestben 27 évig nem beszéltek magyar nemzeti ügyekről; erőteljesebben kell politizálni ahhoz, hogy eredményt érjünk el – véli a polgári politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia nyíltan beszél keleti határainak módosításáról, a Moldvai Köztársasággal való egyesülésről, de ott is van autonóm terület – a gagauzoké – , miközben itt hallani sem akarnak róla, holott nekünk is járna, ami más európai népeket megillet. Kulcsár-Terza József köszönetet mondott mindenkinek, aki „legalább lélekben” ott volt a vasárnap esti őrtüzeknél, és külön megköszönte a megmozdulást támogató egyházak részvételét, hozzájárulását, imáit.
Erdély és Katalónia helyzetét Nagy Gábor sepsiszentgyörgyi MPP-elnök hasonlította össze. Katalóniában Spanyolország népességének 6 százaléka él, de a belső nemzeti össztermék (GDP) 20 százalékát termelik meg, kisebb munkanélküliség, nagyobb idegenforgalom, export és külföldi beruházások mellett. Erdély a Bánsággal és a Partiummal együtt Románia területének 43, lakosságának 35, de nemzeti össz­termékének 54 százalékát adja, s az idegenforgalom 50 százaléka is itt jövedelmez. Erdélybe a külföldi beruházásoknak mind­össze egyötöde, 20 százaléka jutott nekünk, míg Bukarestben ez az arány 55, Havasalföldön és Dobrudzsában 22, Moldvában pedig 5 százalék. Utóbbi azért érdekes, mert a nagy országos és nemzetközi cégek (a székelyföldi borvízpalackozóktól a multinacionális trösztökig) továbbra is Bukarestben adóznak –  és ha ezek a pénzek helyben maradnának, a gazdaságilag autonóm Erdély és benne a Székelyföld el tudná magát tartani, lakói jobban élnének, mint jelenleg – össze­ge­zett.
Van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, csak nem úgy, ahogy Bukarest látja – vélekedett Salamon Zoltán Hargita megyei MPP-elnök. Kifejtette: Románia elítéli, hogy Katalónia „egyoldalúan” döntött, de 1918-ban az erdélyi románok is egyoldalúan szakították el Erdélyt Magyarországtól. Európa ma támogatja az autonómia minden formáját, az elszakadási törekvéseket azonban nem – ezért kell egyértelműsíteni, hogy Székelyföld nem területi revíziót, hanem területi és gazdasági autonómiát szeretne magának Románia határain belül, megerősítve azokat az európai szabályokat, amelyek szerint az autonómia pozitív, legitim, biztonságpolitikai szempontból stabil megoldás, az elszakadás azonban negatív, törvénytelen és instabil.
Salamon Zoltán a magyar állampolgárságról és a jövő évi magyarországi választásokon való részvételhez szükséges regisztrációról is beszélt. Elmondta, hogy már iktatták az egymilliomodik visszahonosítási kérelmet is. Erdélyben közel 600 ezren rendelkeznek magyar állampolgársággal, de eddig csak egyharmaduk, mintegy 200 ezer fő regisztrált a választásokra, és közülük is csak minden második, összesen 100 ezer személy élt választási jogával az előző alkalommal. Van tehát behoznivaló – vélekedett, és hangsúlyozta: olyan Magyarországot szeretnénk, amely egyre erősebb nemzetközi szinten is, és amelynek továbbra is nemzeti kormánya legyen; mi magunk is felelősek vagyunk az egész Kárpát-medencei magyarságért, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági testvéreinkért is. Az MPP irodahálózatával segíti a regisztrációt, és azon lesznek, hogy kiszállásaik során is biztosítsák a hasznosabbnak látszó online regisztrációt.