Balog Zoltán kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény hit gazdagságát. Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat – tette hozzá. A miniszter rámutatott: a hit, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy, amely a publikus térbe tör, nyilvánosságot akar, közösségi, társadalmi, nemzeti következménye van. Úgy fogalmazott, az igaz hit sosem marad meg az egyes ember lelkének belsejében, nem marad a templom négy fala között, hanem kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot. Az igaz hit mindig kultúrát teremt, az igaz kultúrában pedig mindig benne lakik a hit – mondta. Ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha az másra nem tartozna, inkább részesítsünk belőle másokat. Ne engedjük, hogy kiszorítsák a családok életéből, az iskolából, a média világából, az országok, a települések vezetéséből, a házasság intézményéből, a közterekről, a közösségi szimbólumok közül, Európából – szólított fel Balog Zoltán.
A központi ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelynek kezdetén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom. Igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és egész életünket átfogó megújulásra hív.
Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke igehirdetésében kiemelte: az élő Isten mindig az élet, pontosabban az örök élet pártján áll. Isten örök, maradandó tágasságba helyezte az ember életét, és ez az a bizonyosság, amely egyedül képes rendezni a földi életet. Ez a bizonyosság képes értelmet, célt, erőt adni és örömöt ajándékozni az embernek, megszabadítva bennünket a hiábavalóság átkától.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hálaadó imádságában kiemelte: Hálát adni az tud, akinek a jövője Jézus Krisztusban biztosan meg van alapozva.
Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke. Szavai szerint nem véletlen, hanem Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll. Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte a kereszténységből kisarjadt létformák, az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette.
Mi nemcsak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja – fogalmazott a kormányfő. Szerinte a körvonalak már látszanak: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága – mondta. Úgy fogalmazott: azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz, azonban a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is. Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart.