Waszczykowski elmondta: a két ország megbékélési koncepciója különbözik egymástól. Varsó tudatában van Ukrajna geopolitikai súlyának, Kijev viszont, tudván, milyen az ukrán állam jelentősége Lengyelország számára, azon van, hogy a két országot megosztó kérdések, különösen a történelmi jellegűek, másod-, harmadrangúaknak minősüljenek. A lengyel külügyminiszter közölte: tárcája jelenleg olyan eljárások bevezetésén dolgozik, amelyek megakadályoznák a szélsőségesen lengyelellenes álláspontot képviselő emberek beutazását. Az SS Galizien egyenruháját hivalkodóan viselő személyek nem utazhatnak be – fűzte hozzá Waszczykowski, utalva azokra az ukrajnai megemlékezésekre, amelyek résztvevői a második világháború idején német parancsnoksággal és az Ukrán Nacionalisták Szervezetének politikai támogatásával működő önkéntes alakulat egyenruhájában jelentek meg. Waszczykowski szerint a beutazási tilalom azokra az ukrán állampolgárokra is vonatkozik majd, akik a közigazgatás szintjén nem teszik lehetővé például az exhumálások folytatását, a lengyel emlékhelyek felújítását. Ez a kijelentés arra utalt, hogy akadozik a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézeteinek együttműködése az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárásában. Ukrajna idén áprilisban állította le a munkálatokat, azt követően, hogy a délkelet-lengyelországi Hruszowicében lebontották az Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) 1994-ben – a lengyel hatóságok szerint törvénytelenül – emelt emlékművét.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete munkatársai többek között az UPA által 1943 nyarán elkövetett, lengyel történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlás áldozatainak sírjait tervezik feltárni.
Lengyelország népirtásnak minősítette az UPA által a második világháború előtt Lengyelországhoz tartozó, ma Ukrajna részét képező Volhíniában élő lengyelek ellen elkövetett tömegmészárlást.