A községközpont, Angyalos és a két ikertelepülés – Fotosmartonos és Étfalvazoltán – mindennapi gondjai folytonosan újratermelődnek. Kimeríteni részleteiben lehetetlen, s így azok közül csak válogatni lehet. Azt is csak vegyesen, mert az egyfajta beteljesülések és a jogos elvárások vegyesen tolakodnak. A Kövér György népművész tervezte-faragta méretes falukapu mögött gondjaiban-sikereiben él a nagyközség lakossága, s örvend az eredményes mezőgazdasági évnek. Az esztendő első felében hangos-vidám farsangot tartottak, ünnepeiken mindig kedvre perdíti őket a fiatal fúvószenekar, látogatásunk idején polgári kortárstalálkozóra készültek.
Beteljesülni látszanak többek között azok az elvárások, amelyek egybeesnek a faluközösségek óhajaival. Ám a pénzérmének mindig két oldala van, mert a településfejlesztés legnagyobb akadálya a sokrétű bürokrácia, amellyel küzdeni kötélidegekre van szükség. A törvényes előírásokat természetesen be kell tartani, de az mégiscsak tűrhetetlen, hogy egy-egy megyei szintű jóváhagyásra nem heteket, hanem hónapokat kelljen váni. Az ilyen esetek akadályai a közhasznú munkálatok haladásának.
– Megkezdtük az Angyalost kiszolgáló szennyvízhálózat lefektetését. Sajnos, ezt is fékezte-fékezi a szükséges engedélyek kibocsátása – tájékoztatott Berde József polgármester. – A kivitelezést a sepsiszentgyörgyi közüzemek nyerte meg. Az első lépéseket önerőből tesszük. A csövezetet is az önkormányzat szerzi be, ezért szakaszonként zajlik a kivitelezés. A rendszert a községközpont ülepítőjére kötik rá, s a szennyvizet egy többlépcsős szivattyúrendszer továbbítja Angyalosról addig a legmagasabb pontig, ahonnan szabadeséssel jut el majd rendeltetési helyére. Az étfalvazoltáni út korszerűsítésének határidejét is éppen a szükséges engedélyek késése miatt kellett meghosszabbítani, erre a tavasz óta várunk.
S ha már Angyalossal kezdtük a beszélgetést, a községvezető azt is elmondta, hogy a helybeli ravatalozóház építése is megkésett. A területet használati bérbe kapták a református egyházközségtől, a ravatalozó közel lesz a templomhoz. Tervezetét a sepsiszentgyörgyi Szántó Emese cége készítette.
Munkás nyár után, advent előtt
Munkás volt a jelenlegi esztendő nyara Angyaloson. Felújították a református templom teljes tetőzetét. Részleges szarvazat- és lécezetcsere történt, új cseréppel borították az épületet. Leszigetelték az egész mennyezetet, téglakályhát és kéményt építettek. A templombelső teljes meszelését a külső részleges meszelés követte. A kiadásokat főleg külföldi és belföldi adományokból fizették, de besegített a püspökség is. A reformáció 500. évfordulójával kapcsolatos események után sem lesz hiány a vallásos jellegű ünnepségekben – derült ki a tiszteletes Mátyás István helybeli lelkipásztorral és egyházmegyei főjegyzővel folytatott beszélgetésből. Advent első vasárnapján tartják ebben az egyházközségben a megszokott konfirmációs jubileumi emlékező istentiszteletet, és advent utolsó hetének végén, az örök élet vasárnapján lelki megbeszélést azokkal, akik ebben az évben veszítették el szeretteiket. Miként a lelkipásztor elmondta, ez hagyományos szertartás volt valamikor Erdélyben, s régebb Angyaloson is gyakorlatban volt. S ezzel még nincs vége az események sorának, hiszen következik a karácsonyi ünnepkör az óesztendei és újévi templomos szertartásokkal.
A nyáron felújították a különleges építésű gidófalvi római katolikus kápolnát is. A költségeket önerőből, adományokból végezték, anyagi támogatást ígért a községi önkormányzat is.
– Kérem, szóljon a gidófalvi filiáról, kértük Gábos Zoltánt, a málnásfürdői katolikus anyaegyház plébánosát.
– A kápolna tulajdonképpen egy nagyobb templom szentélyeként készült – tájékoztatott a filia beszolgáló lelkésze. – Tervezőjéről nincs adatunk. 1905-ben épült, 2005-ben ünnepeltük 100 éves jubileumát. Titulusa Jézus Szent Szíve. A területet, ahol felépítették, Vajna Károly helybeli földbirtokos adományozta. A hívek száma jelenleg nyolcvan körül ingadozik, a szentmiséket minden hónap második és negyedik vasárnapján celebráljuk. Oltárán Jézus szent szobra látható.
A tiszta környezetért
A községközpontban és a hozzá tartozó falvakban, Angyaloson, Fotosmartonoson és Étfalvazoltánban a Tega köztisztasági vállalat körlevele nyomán környezetvédelmi kampányba kezdtek annak érdekében, hogy megvalósíthassák Oltfej kapujában is a mindenféle rendű szemét szelektív módon való kezelését. A hulladék összegyűjtésére speciális zsákok is érkeznek, amelyeket a szemétdíjbeszedők kézbesítenek. Lesz a szeméttel itt még elég baj – jelezte a polgármester –, mert túlontúl rossz szokás, hogy a helybeliek eldugottabb helyeken el-el dobják szemeteszsákjukat, de arra is volt példa, hogy idegen városi kocsik is arra vetemedtek.
Megújult a tanoda
A jókedv és gondtalan gyermekkor rakott fészket a helybeli Czetz János Gimnáziumban. Örömmel láttuk, hogy végre sort kerítettek a tanoda régi épületének részleges megújítására. Csak sejtjük, hogy jeles műépítész tervezhette, hiszen magán viseli az erdélyi rusztikus stílus minden Kós-típusú vonását. Lesz gondjuk továbbra is a felújítási munkálatok folytatására – ígérte a községvezető. Megújult a tetőzet, esőcsatornát szereltek, kőburkolat védi a falak alsó részét, körös-körül pedig védőjárda. Hátravan még a vakolat javítása és a külső-belső meszelés.
– Ebben az épületben működött a községi óvoda – tájékoztatott Zsigmond Zoltán Károly, aki szeptember elsejétől végzi újra az igazgatói teendőket. – Az óvodát átköltöztettük az iskola épületébe, a régiben iskolai és didaktikai múzeum-gyűjteményt tárolunk, arra gondolva, hogy az anyagot valamikor annak rendje és módja szerint ki is tudjuk állítani, és egy érdekessége lesz a vidéknek.
A Czetz János-iskolának összesen száznegyvenhét tanulója van, s ebből százöt Gidófalván végzi tanulmányait. Az igazgató elmondta, hogy felkészültek a télre, a tűzifa biztosított, működik a központi fűtés. Iskolakezdésre megoldódott a szakképzett tanerő hiánya is.
– Az évek repülnek, és az üresen maradt középületek, de ugyanúgy a befejezetlenek is mindenütt gondot okoznak – folytattuk a beszélgetést a községvezetővel.
– Étfalvazoltánban megkezdtük az egykori Imreh-féle lakóház tetőzetének mentési munkálatait. Évekkel ezelőtt ebben működött a falucska óvodája, de nem mondtunk le a fotosmartonosi iskola udvarán levő félkész épület befejezéséről sem, ahol elképzeléseink szerint meg lehet majd oldani a családorvosi rendelést. Ennek az épületnek a befejezésére, valamint az étfalvazoltáni, szintén üresen maradt iskolaépület állagának megőrzésére külön összegeket különítünk el 2018-as költségvetésünkben.
Zsigmond Zoltán Károly igazgatót, a település szülöttét úgy ismertük, mint a helytörténeti emlékezés pártolóját. Gondja volt arra, hogy emlékkopját faragtasson Váradi József bujdosóhelyén Zoltánban, illetve Árva Bethlen Katának az egykori étfalvazoltáni iskola udvarán. Utóbbi épületnek, amely a hagyomány szerint a Nagyasszony vadászháza volt, valamilyen funkciót szeretnének adni.
– Itt tartottuk meg idén a március 15-ére való emlékezést, október 23-án pedig itt emlékeztünk az 1956-os magyar forradalomra, levetítettük a Szabadság, szerelem című ötvenhatos filmet – kapcsolódott be az elképzelések sorába Lemhényi Katica, Étfalva egykori tanító nénije, jelenleg a Czetz János-iskola tanítónője.
Az emlékállítások sorának se hossza, se vége Oltfej kapujában. Soron következne, hogy maradandó jellel emlékezzenek a Fotosban született Berde Sándor (1856–1894) református lelkész, nagyenyedi teológiai tanárra és egyházi íróra. Az emlékállításra – évekkel ezelőtt – rábólintott Berde József polgármester is, a gondolattól nem zárkózott el Incze Ödön, a fotosmartonosi református egyházközség gondnoka és Zsigmond Zoltán Károly központi igazgató sem, aki elmondta, hogy maradandóbb jellel szándékoznak megjelölni a Gidófalva és Étfalvazoltán között elterülő millenniumi emlékerdőt is, mint történelmi és természetvédelmi helyszínt.
Oltfej kapujában régi hagyománya van a fúvósmuzsikának. Ha a környék kulturális rendezvényein járunk, alkalmunk van megismerni a Sándor Sándor Fúvósegyesület ifjúsági zenekarát. A huszonkét fiatal mutatós egyenruhában elkápráztat muzsikájával. Karmesterük, Sándor Sándor magasra állította a mércét, mindenkinek ismerni kell a zeneelméletet, képezték magukat a fiatalok, s minőségi fúvósmuzsikájukat ismerik megyeszerte. Rendszeresen jelen vannak a környék minden fúvóstalálkozóján, s nem egy alkalommal szórakoztatják indulójukkal, népdalfeldolgozásukkal, igényes zeneművek bemutatásával a megyeszékhely lakóit a központi park zenepavilonjában
– Gidófalva legújabb testvér- települése a Veszprém megyei Nyárád község. Kérem, szóljon erről a kapcsolatról – kértük Berde Józsefet.
– A Közép-Dunántúlon helyezkedik el, nem messze a Balatonvidéktől. Örvendünk ennek a jól alakuló kapcsolatnak, amelyről már megszületett a hivatalos szándéknyilatkozatunk. Igyekeztünk kölcsönösen megismerni egymást, az első benyomások jónak mutatkoztak. Mindnyájan tudjuk, hogy a két település között tetemes a távolság, ami megnehezíti a szorosabb kapcsolattartást. Ennek ellenére keressük a lehető legjobb és legbarátibb viszony fenntartását.
