Az ország történetének ötödik megyei választása több meglepetést is hozott, ezek közül az egyedüli, amelyet egyhangúlag kedvezőnek értékeltek a megmérettetés résztvevői, a feltételezettnél és a minden korábbinál magasabb választói részvétel. A szombati voksoláson a több mint 4,4 millió szavazásra jogosult 29,95 százaléka, azaz több mint 1 348 000 választópolgár vett részt. Ez az arány ugyan még mindig viszonylag alacsony a parlamenti és a helyhatósági választások 60, illetve 50 százalékához képest, de rekordnak számít a szlovák megyei választások történetében, és jelentősen magasabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a részvételi arány alig haladta meg a 20 százalékot. A részvétel megyékre bontva már árnyaltabb képet mutat, a legnagyobb, 40 százalékot meghaladó arányban a besztercebányai megyében járultak az urnákhoz a szavazók, a legkevesebben viszont a jelentős részben magyarok által is lakott Nagyszombat megyében (24,74 százaléknyian) mentek el voksolni.
A megyei választás következő meglepetése a jelöltjeiket javarészt széles koalícióban indító jobbközép és liberális ellenzéki pártok előretörése, illetve a legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia pozícióinak jelentős gyengülése volt; utóbbit legkarakteresebben az általuk elvesztett megyeelnöki posztok mutatják. Míg négy évvel ezelőtt még az Irány által vagy annak támogatásával indult megyeelnökjelöltek nyolc szlovákiai megye közül hétben győztek, most ez csak két megyében, Trencsénben és Nyitrán sikerült nekik. Az egyes megyei önkormányzatokba juttatott képviselők számát tekintve ennél árnyaltabbnak mutatkozik a kép, az Irány gyengülése azonban ott is nyomon követhető. Az eredményeket egyelőre csak Peter Pellegrini, az Irány alelnöke véleményezte, ő azt mondta: pártja ugyan elvesztette dominanciáját, de nem indult el a lejtőn.
Nagy sikernek tudják be a szombati voksolás eredményeit az öt megyében megyeelnöki posztot megszerző ellenzéki pártok, amelyek négy évvel ezelőtt csak Pozsonyban tudtak győzni. A két legerősebb parlamenti ellenzéki párt, a politikailag nehezen behatárolható, néhány éve protesztpártként létrehozott, időnként jobbközépnek jellemzett Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO), illetve a Brüsszellel szemben kritikus, Richard Sulík által vezetett liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) köré csoportosuló, széles körű koalíció jelöltjei Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Kassa és Eperjes megyében szerezték meg a megyeelnöki posztot, s képviselőik száma is magasabb lesz a megyei önkormányzatokban az eddiginél.
A felvidéki magyar választók voksaiért folytatott, a Magyar Közösség Pártja és a Most–Híd szlovák–magyar párt közötti párharc egyértelmű győz­tese az MKP lett, amely a magyarok által is lakott öt megyéből négyben (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya) ért el jobb eredményt, mint a Most–Híd, amely egyedül Kassán szerzett több mandátumot náluk. Az országos adatokat összesítve, míg az MKP-nak 33 megyei képviselője lesz, közülük hárman koalíciós jelöltként jutottak mandátumhoz, addig a Most–Híd 10 megyei képviselői helyet szerzett, közülük csak ketten jutottak mandátumhoz saját jelöltként. Négy évvel ezelőtt az MKP 39, túlnyomó többségükben saját listán indított képviselőt juttatott az önkormányzatokba, a Most–Hídnak pedig 17 képviselői helyet sikerült szereznie, de közülük 13-an koalíciós listákon indultak. Az MKP Nagyszombat és Nyitra megyében indított önállóan megyeelnökjelöltet, a Most–Híd csak Nagyszombatban. A jelöltek által szerzett voksokat tekintve ebből a küzdelméből is az MKP került ki győztesen. „Abban az öt megyében, ahol a Magyar Közösség Pártja indított jelölteket és megyefőnökjelölteket, hoztuk a számokat” – mondta az eredményekre rea­gálva Menyhárt József, az MKP elnöke. A felvidéki magyar párt közleményében azt írta: nagy eredmény, hogy a regio­nális politikában megőrizték eddigi súlyukat, ami határozott lehetőségeket jelent a felvidéki magyarság számára is.