Másodszor is elhalasztotta a kormány az adópolitika gyökeres módosításáról való döntést. A kérdést először a pénteki rendkívüli ülésen tűzték napirendre, de akkor hétfőre halasztották a megvitatását, tegnap azonban az ülést nem tartották meg, ezúttal szerdára napolták el a témát.
Arról, hogy mi lesz az „adózási forradalommal”, az elmúlt napokban egyre-másra ellentmondó nyilatkozatok születtek. Mihai Tudose tegnap reggel még azt mondta: elképzelhető, hogy a kormány szerdai ülésén sem tárgyalnak majd ezekről a módosító javaslatokról – délben azonban az SZDP székházában kétórás megbeszélésre került sor Liviu Dragnea pártelnök, Mihai Tudose kormányfő és két helyettese, valamint Ionuţ Mişa pénzügyi és Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter részvételével. Kijövet nem nyilatkoztak, később azonban Mişa kijelentette, hogy a szerdai kormányülés napirendjén az adózási módosítások is szerepelnek, köztük a társadalombiztosítási hozzájárulás átruházása a munkaadóról a munkavállalóra.
Az SZDP adóügyi forradalmát a pénzügyi elemzők, munkaadók, szakszervezetek, önkormányzatok, Klaus Iohannis államfő és az EU szakértői is kifogásolják, oktalan felfordulásnak látják, de nem csupán a tartalmát támadják: sokan azt is kérdezik, hogy miért kell ezt a gyökeres átalakítást sürgősségi kormányrendelettel rendezni, miért nem lehet törvényekkel szabályozni ilyen horderejű döntéseket. A tervezetet már az SZDP-n belül is élesen bírálják, még a párt egyik alelnöke, Gabriela Firea bukaresti főpolgármester is úgy véli, hogy húsz százalékkal csökkenteni fogja az önkormányzati bevételeket, és ez a beruházások rovására megy. Az elégedetlen városvezetőknek Mihai Tudose kiegyensúlyozó intézkedéseket ígért, de nem nevezte meg, hogy milyen forrásból jöhet pénz.
Közben a szenátusban a Ionuţ Mişa ellen benyújtott egyszerű indítvány vitája is lezajlott. Az NLP, az NMP és az MRSZ 39 szenátora a pénzügyminiszter menesztését kérte, de kezdeményezésüket mindössze 33-an szavazták meg, így elbukott. Mişa elmondta, hogy Románia tartani tudja a 3 százalékos költségvetési hiányt, államadóssága viszonylag alacsony, gazdasági növekedése a második legnagyobb az EU-ban.
Növekedést ígérnek
Az Országos Előrejelzési Bizottság tegnap közzétette a 2017–2021-es időszakra szóló előrejelzéseit a 2018. évi állami költségvetés tervezetéhez: ennek értelmében a bruttó hazai termék 907,9 milliárd lej lesz, a gazdaság pedig 5,5 százalékkal fog nőni. 5,8 százalékkal bővül a fogyasztás, az inflációnak 2018 végén 2,6 százalékon kellene állnia, az euró pedig 4,55 lej lesz. Az alkalmazottak száma 4,2 százalékkal, 5,13 főre nő, az átlagbér pedig 11 százalékkal lesz nagyobb, eléri a havi nettó 2614 lejt. Az import 7,9, az export 6,5 százalékkal nő, ez fékezheti a gazdaságot. A hivatalos prognózis szerint a kormány 2018-ban főként a beruházásokra, az építőiparra és a szolgáltatásokra fog alapozni, nem pedig a fogyasztásra.
