Elfogadta a kormány tegnap azt a sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében 2018. január elsejétől minden társadalombiztosítási járulékot a munkavállalóra hárítanak. Ugyancsak tegnap döntöttek a nyugdíjpont értékének növeléséről és a nyugdíjalap második pillérébe befizetett járulék csökkentéséről is. A kormányülés alatt mintegy kétszáz polgár tüntetett a Victoria-palota előtt – a kezdeményezők által adózási forradalomnak emlegetett módosításokat korábban a vállalkozók, a szakszervezetek, a pénzügyi szakértők, az ellenzék és Klaus Iohannis államfő is kifogásolta –, Mihai Tudose miniszterelnök azonban ezt azzal intézte el, hogy „egyes multik idegesek lettek”, egyes bankok pedig szabadnapot adtak az embereiknek, hogy tüntessenek, mert nem tudják külföldre menekíteni a profitjukat. Az adótörvénykönyvi módosítások miatt a szakszervezetek általános sztrájkra készülnek, az ellenzék pedig bizalmatlansági indítvány benyújtását ígéri.
Mişa: mindenki jól jár
A sokat vitatott tervezet előnyös lesz a lakosság és a Romániában működő cégek számára is. Nőni fog az alkalmazott fizetése, és a munkáltató nem fog többet befizetni az államkasszába a jövedelemadó csökkentése és a társadalombiztosítási járulékok munkaadóról munkavállalóra való áthárítása következtében – jelentette ki Ionuţ Mişa pénzügyminiszter tegnap a kormányülés kezdetén. Elmondta: az első módosítás értelmében 16 százalékról 10-re csökkentik a jövedelemadót az alkalmazottak, nyugdíjasok, vállalkozói engedéllyel rendelkező magányszemélyek számára, valamint a szerzői jogdíjakból, magánrendelők, albérletek, kamatok, díjak, mezőgazdasági tevékenységek révén szerzett jövedelmek esetében. Kivételt képez az osztalékadó, amely 5 százalékos marad. A társadalombiztosítási hozzájárulások 39,25 százalékról 37,25-re csökkennek, és ezentúl nem a munkáltatót, hanem a munkavállalót terhelik a fizetésekből származó jövedelem esetében.
Ez a három intézkedés összességében az alkalmazott nettó jövedelmének növekedéséhez vezet anélkül, hogy a munkáltatónak több pénzt kellene befizetnie az államkasszába – magyarázta a pénzügyminiszter. Hozzátette: az adótörvénykönyv módosítása után kilenc helyett három járulékot kell fizetni: az egészségbiztosítási (CASS), a nyugdíjbiztosítási (CAS) és a munkanélküliségi járulékot. Ez egyszerűsíti a rendszert, csökkenti a bürokráciát és a munkáltató költségeit – jelentette ki. Mişa szerint a másik kedvező intézkedés az, amely magasabb bruttó jövedelemhez köti a személyes jóváírást: 1500-ról 1900 lejre nő az a határ, ameddig fix összegű jóváírás eszközölhető az eltartásban lévő személyek után, és 3000-ről 3600 lejre nő az a határ, ameddig csökkenő mértékű jóváírás alkalmazható. Ez az intézkedés az alacsonyabb jövedelmű személyeknek kedvez, hisz bérük egy része nem számít bele az adóalapba. A jóváírt összeg az eltartásban lévő személyek számától függően 670 és 1320 lej között változhat. Azok, akiknek nincs az eltartásukban más személy, 510 lej jóváírására jogosultak.
Az adótörvény egy másik módosítása nyomán, azoknak a Romániában bejegyzett kisvállalkozásoknak, amelyek éves forgalma nem haladja meg az egymillió eurót, a 16 százalékos nyereségadó helyett jövő évtől a mikrovállalatoknál alkalmazott, a forgalom egy százalékával egyenlő adót kell fizetniük. Eddig a félmillió eurós éves forgalom alatti cégek minősültek mikrovállalatoknak Romániában. Az intézkedés csaknem félmillió vállalkozást érint.
Tudose a multikat hibáztatja
A szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek eredetileg egyetértettek a módosításokkal, de azután szóba került a profit kivitele az országból, és „egyes multik idegesek lettek” – jelentette ki Mihai Tudose miniszterelnök, és gratulált a pénzügyminiszternek a felszólalásához. Szerinte Mişa jó úton jár, ha a bankok idegesek, talán majd ők is fognak adót fizetni. A kormányfő a mioveni-i Dacia gépkocsigyárra is csípős megjegyzést tett, amiért tüntetni küldi alkalmazottjait, miközben külföldre menekíti nyereségét. Tudose szerint Románia csak az EU tavaly elfogadott, a belső piacokat sújtó adóelkerülési gyakorlatok elleni irányelvét ülteti át jogrendjébe. Ennek értelmében ezentúl kevesebb kamatot lehet költségként leírni (és ezáltal csökkenteni a nyereségadót) a cégcsoporton belüli kölcsönök esetében, megadóztatják a tőkekivonást, korlátozzák a bevételek adóparadicsomok felé irányítását.
Utcai tüntetés
Mintegy 200 személy gyűlt össze tegnap délben a bukaresti Győzelem téren a kormánypalota előtt, hogy tiltakozzon az adótörvénykönyv módosítása ellen. A tüntetés a Facebookon szerveződött, a kezdeményezők a román gazdaság fekete szerdájának nevezték a tegnapi napot. „Annak érdekében, hogy megstoppoljon egy büdzsét, amit nem volt képes kezelni, az SZDP–LDSZ-kormány kész tönkretenni Románia szabad gazdaságát. Az adótörvénykönyv módosításai, amelyeket a Tudose-kabinet újabb demokratikus kisiklással (sürgősségi rendelettel) akar elfogadni, káoszt fognak eredményezni az üzleti és bérezési tervekben. Így a kormányzók tudatlansága tönkretesz minden esélyt arra, hogy Romániának kiszámítható és stabil gazdasága legyen” – írják a tiltakozás szervezői a legnagyobb közösségi portálon közzétett felhívásukban. SZDP, vörös pestis!, Le, le, le a hazug kormánnyal!, Börtönbe velük! – skandálták az egybegyűltek, akik elmondásuk szerint attól félnek, hogy negatívan fognak rájuk hatni a kormány által tervezett adóügyi intézkedések, amelyeket – a makrogazdasági egyensúlyra leselkedő óriási kockázatok miatt – az üzleti szféra képviselői, az elemzők, a tanácsadók, a munkáltatói szövetségek és a befektetői egyesületek vezetői is elutasítanak.
Nő a gyed és a nyugdíj
A legalacsonyabb gyermekgondozási díj (gyed) értéke jövő év elejétől 1233 lejről 1250 lejre emelkedik, mert ezentúl nem az országos minimálbérhez viszonyítják, hanem a szociális referenciamutató alapján számolják ki. Ennek értéke jelenleg 500 lej, a gyed esetében 2,5-ös szorzót alkalmaznak.
1000 lejről 1100 lejre növelik a nyugdíjpont értékét, a legalacsonyabb nyugdíj pedig 520 lejről 640 lejre emelkedik 2018. július 1-jétől. Ugyanakkor 5,1 százalékról 3,7 százalékra csökkentik a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulást.
Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik a nem kötelező magánnyugdíj. A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnél a dolgozók hozzájárulását 2016-ig fokozatosan 6 százalékra emelik, ezt azonban folyton halogatták. A kormány szerint a mostani 1,35 százalékos csökkentés ellenére a magánnyugdíjalapok névleges értéke nem fog csökkenni, mert azáltal, hogy a társadalombiztosítási járulékokat a munkavállalókra hárítják, január elsejétől 20 százalékkal nő az átlagbér, ami kompenzálja az 1,35 százalékpontos csökkentést. Az intézkedést bíráló elemzők szerint azonban ez a lépés a magánnyugdíjrendszer elsorvasztásához vezet, a dolgozók veszíteni fognak, mert megtakarításaik csökkennek, és az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága hosszú távon bizonytalan. Szeptemberben 4,6 millió nyugdíjas volt Romániában, az átlagnyugdíj értéke 1071 lej.
Gyengül a lej
Öt éve nem volt ilyen gyenge a román lej, mint tegnap délben: a jegybank által 13 órakor kiadott referencia-árfolyamon egy euró 4,6198 lejt ért. A 4,6 lejes szintet már a bankközi ülésszak kezdetén meghaladta, sőt, valamivel 10 óra előtt egészen 4,6345 lejig ugrott. Ezt követően a piac megnyugodott, az árfolyam pedig fokozatos csökkenésnek indult egészen a 13 órás szintig – ekkor tették közzé a hivatalos árfolyamot – ezt követően viszont újabb emelkedésnek indult. Az euró legutóbb 2012 nyarán haladta meg a 4,6 lejes szintet (július 23–27. között 4,6397 lej volt), amit akkor azzal magyaráztak, hogy népszavazást írtak ki Traian Băsescu államfő menesztésére. A mostani értékvesztést az adótörvénykönyv átalakításával magyarázzák a szakértők.
