A polgári kezdeményezésről már a város mobilitási tervének közvitáján is sok szó esett, ezért Bokor-Tóth Zoltán csak röviden ismertette: már egy évvel ezelőtt kérték a városvezetést a szerintük túlzott egyirányúsítás újragondolására, de mivel nem kaptak érdemi választ, aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ez szinte magától ment, és amikor összegyűlt a lakosság öt százalékát kitevő háromezer név, ismét a tanácshoz fordultak kéréseikkel. Szerinte érdemes legalább ideiglenesen megpróbálni bizonyos utcák kétirányúsítását, mert a gyakorlat sok olyan kérdést is megválaszolna, amelyről jelenleg megoszlanak a vélemények; az esetleges kudarcot magukra vállalják. Azt is szóvá tette, hogy az a tanulmány, amelynek alapján a mostani forgalmi rendet kialakították, nem reális, hiszen vakáció idején készült, amikor kevesebben autóznak, az eredményt pedig az is torzította, hogy abban az időszakban egyszerre több utca is zárva volt a korszerűsítési munkálatok miatt, a többin pedig torlódtak a gépkocsik.
A forgalmat nem a polgármester vagy a tanács tetszése, hanem egy szakcég által készített közlekedési tanulmány alapján alakították ki – szögezte le Sztakics Éva alpolgármester, miután üdvözölte, hogy a város lakossága él a véleménynyilvánítás lehetőségével. Szavait Kulcsár Tünde jegyző is megerősítette: a közigazgatási hatóságoknak hatásköri kötelességük a közlekedés megszervezése, de ezt csak szaktanulmányok alapján tehetik meg, és minden esetben szükség van a belügyminisztérium jóváhagyására, ami a polgári kezdeményezés iratcsomójából hiányzik.
Antal Árpád polgármester távolabbról közelítette meg a témát: elmondta, hogy a közlekedési rend azért változott meg Sepsiszentgyörgyön, mert ez a testület eldöntötte, hogy főteret alakít ki, és ez bizonyos módosításokat vont magával. A városvezetés már bebizonyította, hogy odafigyel a lakosság véleményére, de az is fontos, hogy a tárgyalások korrektek, őszinték és megfelelő hangneműek legyenek – de nagy különbség van a civil kezdeményezés, a civil nyomásgyakorlás és a civil uszítás között. Ha van egy ötlet, az kezdeményezés, ha óránként öt kilométeres sebességre buzdítva kívánják lassítani a forgalmat, az nyomásgyakorlás, ha pedig arra biztatják az embereket, hogy vigyék a szemetüket a főtérre, az már szinte uszítás, és nem lehet elfogadni – magyarázta. Ami a közlekedést illeti, a tévedés sincs kizárva, a tanulmány valóban nem a legmegfelelőbb időszakban készült, de semmi sincs kőbe vésve. Érveket pedig minden változat mellett és ellen is fel lehet sorakoztatni, ám az önkormányzatnak kell hogy legyen víziója arról, 2030-ban vagy 2050-ben milyen várost szeretne látni. Azt is tisztázni kell, hogy ki dönt a forgalomról: a szakemberek, a lakosság vagy az önkormányzat a szakértői vagy a polgári vélemények alapján. A lakosság véleménye rendkívül fontos, de mindenben nem lehet erre alapozni – például adózni biztosan nem akar a többség –, már csak azért sem, mert különböző társadalmi rétegek és korosztályok más-más igényekkel lépnek fel. Olyan döntést nem lehet hozni, hogy sétálóutca és négysávos út is legyen ugyanazon a helyen, ezért kell a szakemberekhez fordulni. Az utcajavítások novemberben befejeződnek, tavaszig nem kezdenek újakat, ez megfelelő időszak egy új tanulmány elkészítésére – ebben a munkában a civilek által nevesített személy is részt vehet –, amelynek alapján március végén könnyebben dönthetnek arról, hogy hol indokolt és hol nem valamilyen változtatása a forgalomnak.
Az elöljáró az aláírásokra is kitért: elmondta, hogy az Ág utcából és a Grigore Bălan tábornok útról támogatják nagyon sokan a polgári kezdeményezést, de néhányuk megkeresése után kiderült, hogy igen különböző és nem mindig a forgalommal összefüggő okokból; nem mindenki volt megfelelően tájékoztatva a kezdeményezés céljáról, és az aláírók tíz százaléka nem is helybeli. A legnagyobb gond mégis az, hogy a gépkocsik száma ugrásszerűen növekszik: 2006 és 2016 között 4200-at írtak be a forgalomba, azaz évente átlag 420-at, 2016-ban már 1423-at. Jelenleg a városban bejegyzett gépkocsik száma 19 121, és ehhez a környékbelieket is hozzá kell még adni.
Közlekedési dugók 2015-ben jelentek meg Sepsiszentgyörgyön, mert a főtér kialakításával kimetszettek egy fontos útszakaszt a városból, noha egyre több a gépkocsi, emiatt pedig reggel-délben már csak nehezen lehet haladni a városban – jelentette ki többek között Bálint József, majd azt javasolta, hogy legalább a kezdeményezés szűkített változatát, a Gábor Áron utca kétirányúvá tételét fontolják meg – ezzel ugyan nem szűnne meg a reggeli torlódás, de nem két, hanem három-négy pontra oszlana.
Ha beindul a Gábor Áron utcai belvárosi elemi iskola, a Mikó és a Mikes előtti nyomás csökken, és részben a park fölé helyeződik át, de ha kétirányú forgalom lesz, az megnehezíti a parkolást, és a közeljövőben a hidat is fel kell újítani, amivel legalább az egyik sávot lezárják – felelte erre Antal Árpád. Sztakics Éva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a forgalmi változásokat elég nehéz megszokni, a gyakori módosítások csak a balesetveszélyt növelik. A városi közlekedésről átfogó tanulmány még nem készült, ezután fogják megrendelni, mert szükség van rá a mobilitási tervvel kapcsolatos európai uniós pályázathoz – ezt szakemberek fogják kidolgozni, nekik pedig a polgári kezdeményezést is figyelmükbe ajánlják majd. Miklós Zoltán és Debreczeni László is a szakvéleményekre alapozott döntés mellett foglalt állást, így a szavazás nem hozott meglepetést: a két néppárti tanácstag tartózkodásával a testület 2018 márciusára halasztotta a forgalmi rend következő vitáját.