Irán kíméletlenül meg fogja torolni, ha támadás éri — jelentette ki az iráni olajipari miniszter tegnap a spanyol fővárosban. Irán nem fogja szó nélkül hagyni a nukleáris programja elleni esetleges külső támadást, kegyetlen választ ad rá — jelentette ki Golám-Hoszein Norazi a XIX. kőolajipari világkongresszuson a sajtónak nyilatkozva. A közép-keleti ország elleni esetleges katonai akció ráadásul további felfordulást okozna a már így is zaklatott kőolajpiacon — figyelmeztetett.
,,Amikor egy esetleges csapás puszta említése megingatja a piacot, elképzelhetik, mi történne egy katonai akció esetén, mit eredményezne egy ilyen támadás az olajpiacon" — mondta a tárcavezető a madridi tanácskozáson. Utalt viszont egy kérdésre válaszolva arra, hogy Irán még egy ellene irányuló esetleges katonai akcióra válaszul sem függesztené fel olajexportját. ,,Irán mindig is megbízható ellátója volt a piacnak, mindig szállító marad" — fogalmazott. Értésre adta ugyanakkor azt is, hogy Teherán nem tervezi a kitermelés volumenének növelését. A kőolaj-felhasználó országok jelenleg próbálnak nyomást gyakorolni a kitermelő országokra, hogy fokozzák a kitermelést, dobjanak több fekete aranyat a piacra, hogy csökkenjen a jelenleg 140 dollár körüli hordónkénti ár.
George Bush amerikai elnök többször is jelezte, hogy utolsó lehetőségként szóba jöhet egy esetleges katonai csapás iráni célpontok ellen, ha az iszlám köztársaság nem függeszti fel az urándúsítást, és nem tesz eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megfogalmazott követeléseknek. A BT az elmúlt másfél évben háromszor rótt ki büntetőintézkedéseket Iránra. Ali Akbar Velajati, Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetőjének tanácsadója kompromisszumot szorgalmazott Irán és a többi ország között a teheráni atomprogram kérdésében a Libération című francia napilapban tegnap közölt írásában. ,,Az iráni polgári célú nukleáris technológiát és tudást meg kell őrizni" — írta a volt külügyminiszter. Hangsúlyozta: Irán aláírta az atomsorompó-egyezményt, ennek fejében jogai vannak, s így lehetséges kompromisszumot találni az Iránt és a többi államot foglalkoztató aggodalmak kérdésében. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter New Yorkban meg azt közölte, új tárgyalási folyamat zajlik a nagyhatalmakkal az iráni atomkérdésről. Az új tárgyalási folyamat Mottaki szerint az Irán által javasolt csomag megvitatásával kezdődött. Teherán május közepén nyújtott be javaslatcsomagot a ,,világ problémáinak megoldására", így az atomfegyverek tovaterjedésére. A nagyhatalmak nem nyilatkoztak a csomag tartalmáról, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország június közepén átnyújtott Teheránnak egy megújított együttműködési ajánlatot, cserébe az urándúsítás felfüggesztéséért. Az iráni javaslatban nem említik az urándúsítás felfüggesztését. Irán úgy ítéli meg, hogy ez a ,,vörös vonal", amelyet nem lehet átlépni, míg a nagyhatalmak kifejezetten ehhez kötik a tárgyalások megkezdését együttműködési ajánlatukról. Geroge Bush tegapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az iráni atomprogram körüli vita megoldásában az Egyesült Államok a diplomáciát tartja az első számú eszköznek. A sokszor hangoztatott washingtoni álláspontot megismételve azonban kijelentette, hogy semmilyen eszköz alkalmazásának lehetőségét nem lehet kizárni. Mint mondta, Amerika kész más országokkal közösen üzenetet küldeni Teheránnak: elszigetelődés és gazdasági nehézségek várnak rá, ha folytatja az urándúsítást.
