A változások
A munkaadó járulékterhei, vagyis az alkalmazottak jövedelme után fizetett kötelező társadalombiztosítási járulékok egész rendszere módosult. Míg eddig a munkavállaló társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulását (a bruttó bér 10,5 és 5,5 százaléka), a munkanélküliségi járulékot (0,5%) a munkaadó fizette, addig január elsejétől a járulékfizetés kötelezettsége a munkavállalót terheli, és változnak az arányok is. A munkavállaló bruttó jövedelme után 25 százalékos társadalombiztosítási és 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet majd, miután a munkaadónak 2,25 százalékos, úgynevezett munkaerő-biztosítási hozzájárulást kell fizetnie a bruttó bér után. A változás azonban gyakorlatilag a bérfejtés számaiban mutatkozik meg, hiszen a rendelet szerint a munkavállaló kötelezettségeit szintén a munkaadó fogja vissza­tartani és átutalni az államkasszába. Szigorításnak tűnik viszont, hogy a járulékok be nem fizetése immár bűncselekménynek számít. Ezzel – egyes elemzők szerint – a kormány azt kívánja elérni, hogy a járulékbefizetési fegyelem nőjön. Egyes becslések szerint ugyanis mintegy 160 ezer vállalatnak van elmaradása, nem kevesebb, mint 2,3 millió alkalmazott után nem fizették rendszeresen a hozzájárulást. Más elemzők tudni vélik, hogy a rosszul fizetők többsége vagy állami vállalat, vagy csődeljárás folyik ellene.
A másik változás, hogy a járulékok levonása után a jövedelemadó 16-ról 10 százalékra csökken. Egyedül az osztalék utáni adó marad 5 százalékos. Sávosan, a jövedelem függvényében növekszik az eltartott személyek után számított adóalap-csökkentés (bruttó 3600 lej fölött az eltartott személyek után nem számolnak kedvezményt).
Fontos még, hogy minden megvalósított jövedelem után be kell fizetni a járulékokat, vagyis az alkalmazotti minőséggel megszerzett, ugyanakkor más, úgynevezett szabad tevékenységekből, bérleményből vagy egyéni vállalkozási engedélyek (PFA) révén megvalósított jövedelmek egyenként járulékkötelesek lesznek.
Változott ugyanakkor a társasági adó rendszere. Eddig minden 500 ezer euró alatti üzleti forgalmat lebonyolító cég mikrovállalkozásnak minősült, és aszerint, hogy rendelkezett-e alkalmazottal vagy sem, a forgalom 1, illetve 3 százalékát kellett befizetnie társasági adóként. Ez a plafon évi egymillió euróra módosul, vagyis rendkívüli mértékben nő majd a forgalom és nem a profit szerint adózó cégek száma.
A cégek egymás közötti hitelezését is korlátozni kívánják azáltal, hogy az együttműködő vállalatok az egymásnak hitelezett összegek után számított kamatot 200 ezer euró értékig írhatják költségre (vagyis eddig az összegig írható le az adóalapból). Ez a rendelkezés egyébként a más uniós országban megvalósított hazai befektetések vonatkozásában is érvényes.
A módosítás ugyanakkor a visszaigényelhető általános forgalmi adó (áfa) vonatkozásában is jelentős, hiszen azok a cégek is elesnek ettől a lehetőségtől, amelyek áfacsaláson ért vállalattól vásárolnak.
A helyi adók és illetékek vonatkozásában a 12 tonnánál nagyobb haszonjárművek adóterhei nőnek (7 százalékkal), ugyanakkor szigorúbb szabályok vonatkoznak a védjegyköteles termékek előállítására és forgalmazására.

Mennyi az ennyi
A továbbiakban a HotNews hírügynökség által felkért szakértő segítségével modellezzük a bérrendszer számítási módjában bekövetkezett változásokat egy 3500 lejes bruttó bér esetében.
Bruttó bér:     3500 lej
Társadalombiztosítási hozzájárulás (10,5%)    368 lej       
Egészségügyi hozzájárulás (5,5%)     193 lej
Munkanélküliségi járulék (0,5%)    18 lej
Jövedelemadó (16%)     467 lej
Nettó fizetés    2454 lej

A munkaadó bérkötelezettségei:
Társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) (15,8%)    553 lej
Egészségügyi hozzájárulás (CASS) (5,2%)     182 lej
Munkanélküliségi alap (CFS) (0,5%)    18 lej
Pihenőszabadság, költségmegtérítés (CCI) (0,85%)    30 lej
Fizetés utáni követelések (FGPCS) (0,25%)    9 lej
Baleset-kockázati alap (AMBP) (0,15%)    5 lej
A munkaadó összes járulékköltsége (22,75%)    797 lej
A munkaadó összes bérköltsége    4297 lej
A bérek és járulékok rendszere 2018. január elsejétől ugyancsak 3500 lejes bruttó esetében (vagyis, ha a munkaadó nem növeli a munkavállaló bruttó bérét):

Bruttó bér:     3500 lej
Társadalombiztosítási járulék (CAS) (25%)    875 lej
Egészségügyi hozzájárulás (CASS) (10%)    350 lej
Eltartott személy után járó kedvezmény    45 lej
Jövedelemadó (10%)    223 lej
Nettó fizetés    2052 lej
Munkabiztosítási hozzájárulás (2,25%)    9 lej
Munkaadó összköltsége    3579 lej

Az új rendszerben annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó jövedelme ne változzon, a bruttó bért mintegy 20 százalékkal kell növelni (a pontos százalékos arány az eltartott személyek számától függ).

Bruttó bér (+20%)    4200 lej
A munkavállaló hozzájárulásai:
Társadalombiztosítás (25%)    1050 lej
Egészségbiztosítás (10%)    420 lej
Jövedelemadó (10%)    273 lej
Nettó fizetés    2457 lej
A munkaadó hozzájárulása:
Munkabiztosítási hozzájárulás (2,25%)    95 lej
Bérköltség összesen    4295 lej

Vélemények
A legtöbb elemző, illetve érintett azt rója fel a kormánynak, hogy a változtatás tulajdonképpen nem oldja meg a feketemunka kifehérítését. Hiszen a járulékbefizetés más címen ugyan, de  valójában  továbbra is a munkaadó kötelezettségei közé tartozik. Ráadásul a változás egy sor adminisztratív költséggel jár (új munkaszerződések megkötése, számítógépes szoftverek cseréje, adminisztratív költségek stb.), és rendkívül rövid idő, alig másfél hónap áll rendelkezésre.
A legnagyobb kritika a módosítások alapfilozófiáját érinti. Az ugyanis nem az adóhivatal hatékonyabb működésére helyezi a hangsúlyt, hanem az adóbehajtás mértékét ismét – mint az elmúlt években már többször – törvénymódosítással igyekszik megoldani. Mindeddig látható eredmény nélkül.
Általános értelemben pedig az újabb változtatások növelik a gazdasági szférában évek óta tapasztalható bizonytalanságot, a cégek számára a közép- vagy hosszú távú tervezés esélyét a minimálisra csökkentik, vagyis rendkívül negatív hatással van a beruházások tervezésére és megvalósítására.