Nagyobb számú kihágást tapasztaltak ellenőrzéseik során az év első kilenc hónapjában 2016-hoz viszonyítva a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség munkatársai, viszont kisebb összegben szabtak ki bírságot, mint tavaly. Az előző év azonos időszakához képest hárommal több halálos kimenetelű munkabalesetet jegyeztek, annak ellenére, hogy a munkaadók kivétel nélkül pótolták a hatóság által jelzett munkabiztonsági hiányosságokat.
Több területre is kiterjedtek azok az ellenőrzések, amelyeket a felügyelőség munkatársai lefolytattak az év első kilenc hónapjában, ezeket egyrészt országosan osztották le a megyei képviseleteknek, de saját hatáskörben is vizsgálódtak, emellett idén is kiemelt hangsúlyt kapott a megelőzés – jelentette be Dumitru Marinescu, a munkabiztonsági osztály vezetője. Az országosan elrendeltek közül már áprilisban elindult és év végéig tart a szilíciumpor-mérgezés elkerülését, megelőzését célzó. Ez a legnagyobb mértékben az építőiparban dolgozókat fenyegeti (hetven százalékukat), és a fejlett országokban egyik leginkább rákkeltő anyagként tartják számon. A háromszéki felügyelők összesen tíz társaságnál vizsgálódtak, 108 alkalmazott munkakörülményeit mérték fel, és 22 esetben fogalmaztak meg figyelmeztetéseket, illetve négyezer lejnyi bírságot is kiosztottak. A leggyakrabban tapasztalt rendellenességek között szerepelt, hogy a munkavédelmi kiképzés nem terjedt ki a szilíciumpor kezelésére, emellett hiányoztak a veszélyességére figyelmeztető tájékoztató anyagok (táblák, matricák, feliratok), illetve egyes munkáltatók elmulasztották bizonyos biztonsági előírások betartását (szűrők elhelyezése, a por megfelelő tárolása). Marinescu hozzátette: jó hír, hogy az októberi újabb vizsgálatok során kiderült, a hiányosságokat minden munkáltató pótolta. A lehetséges rákkeltő vegyi anyagokat használó vállalkozásoknál egyébként külön ellenőrzés is zajlott március végén, tíz munkáltatót kerestek fel, és 13 kevésbé súlyos hiányosságot fedeztek fel.
Az országosan elrendelt ellenőrzések közé tartozik a kis- és középvállalkozásoknál az esetleges munkaköri veszélyek feltárása. Nyolcvan vállalkozásra terjedt ki a követés, ezek közül 63-tól kaptak kérdőív alapján adatokat, amelyek nyomán 18-nál végeztek ellenőrzést, az eredményeket decemberben értékelik ki.
A felügyelőség munkája kiterjedt ugyanakkor azon vállalatok felülvizsgálatára is, ahol az elmúlt öt évben munkabaleseteket jegyeztek. Tizenhat ilyen munkáltatót kerestek meg, és arra voltak kíváncsiak, az elrendelt intézkedéseket meghozták-e. Az eredmény összességében pozitív volt. A tragikus kimenetelű munkabalesetekhez kötődik az a vizsgálat is, amelyet az építőipari cégeknél végeztek a zuhanásos balesetek kapcsán. A leggyakrabban tapasztalt hiányosságok az állványzat nem megfelelő rögzítése, a védőkorlátok és hálók hiánya, valamint a védőfelszerelés mellőzése. Összesen 12 ezer lej bírságot szabtak ki három vállalkozásra. Marinescu a munkabaleseteknél maradva rámutatott: 2016 azonos időszakához képest idén hárommal több, azaz öt halálos kimenetelűt jegyeztek, kettő a fakitermelésben következett be, egy az építőiparban, egy a fafeldogozásban, valamint egy az áruszállításban. A munkabalesetek száma egyébként elérte a 32-őt, ami szintén több, mint 2016-ban. A vizsgálati iratcsomókból ugyanakkor az derült ki, elég gyakran az alkalmazottak okolhatóak a balesetekért, egyebek mellett a védőfelszerelések mellőzése miatt.
Dumitru Marinescu a kihágások kapcsán ismertette: a múlt évhez képest ezek száma több mint százzal nőtt, a bírságok teljes összege viszont 115 500 lejről 94 ezerre csökkent. A kihágások jelentős része nem súlyos mulasztás. Erre utal az is, hogy a legnagyobb bírságtételt a munkavédelmi megelőzés, felkészítés, belső ellenőrzés terén rótták ki, összesen 14 ezer lejt.