A várható élettartam 75,7 év volt 2015-ben Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig csaknem öt évvel elmarad az EU-átlagtól. A helyzetértékelés szerint a magyar férfiak várható élettartama csaknem hét évvel rövidebb, mint a nőké (72,3 év, szemben a nők 79 évével). Jelentős az eltérés a különböző társadalmi-gazdasági csoportok között is: az alapfokú végzettségű magyar férfiak például átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a diplomások. „Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek sokkal inkább ki vannak téve káros kockázatoknak a rosszabb élet- és munkakörülmények, a nagyobb stressz és az egészségtelen életvitel miatt” – írták.
A szakértők a kockázati tényezők között kiemelték, hogy a magyar felnőttek több mint negyede napi rendszerességgel dohányzik, ez noha csökkenést jelent a korábbi adatokhoz képest, még mindig a harmadik legmagasabb arány az EU-ban, és ez a tüdőrák okozta halálozási arányszámokban is tükröződik. Problémát jelent, hogy a felnőttek 21 százaléka túlsúlyos, ami ugyancsak kimagasló az uniós országok között. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás 2000 óta lassan csökken, de 2014-ben még mindig körülbelül 10 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál.
Magyarország 2015-ben fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, ami nagyjából az uniós átlagnak számító 2797 euró fele. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi kiadások a magyar bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékát tették ki a 2005-ös 8 százalékkal szemben, miközben az uniós átlag 9,9 százalék. Az EB kitért arra is, hogy Magyarország 2005 óta közel felére csökkentette a megelőzéssel kapcsolatos kiadásokat. A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma Magyarországon a javulás dacára az uniós átlag kétszeresének felel meg. Rámutattak: elengedhetetlen az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságának kezelése, hogy javuljon a hozzáférés a jó minőségű ellátáshoz a teljes népesség számára. A jelentésben emellett figyelmeztettek az egészségügyi dolgozók idősödésének és elvándorlásának problémájára. Mint írták, Magyarországon az orvosok és az ápolók száma egyaránt elmarad az EU átlagától, ráadásul a háziorvosok közel fele 60 év feletti, míg csupán 10 százaléka 40 év alatti, s ez hamarosan tovább nehezítheti majd a hozzáférést az alapellátáshoz, különösen vidéken. Kiemelték ugyanakkor: a béremeléseknek köszönhetően az utóbbi években csökkent az egészségügyi dolgozók kivándorlása.
Az EB szerint további erőfeszítések szükségesek az indokolatlan kórházi bennfekvések visszaszorítása érdekében, 2015-ben ugyanis a magyar betegek átlagosan 9,5 napot töltöttek kórházban, ami az egyik leghosszabb időszaknak számít az EU-n belül. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a fő halálozási okot, 2014-ben 62 ezren vesztették ezek miatt életüket, ami lakosságarányosan több mint kétszerese az EU-átlagnak. A másik vezető halálok a magyarok körében a rák, amelyben 33 ezren haltak meg 2014-ben, ez a lakosság arányában a legmagasabb az EU-n belül, ami „kérdéseket vet fel a megelőzéssel, a korai felismeréssel és a magas színvonalú rákbetegellátás elérhetőségével kapcsolatban” – olvasható a jelentésben.