A Néppárt sajtóirodájának közleménye szerint tegnap délutáni csíkszeredai sajtótájékoztatóján Tőke Ervin ismertette: bár első fokon eltörölték a büntetést, ezt követően a rendőrség fellebbezett és pert nyert a Néppárt alelnökével szemben, majd a harmadfokú döntés is kedvezőtlen lett, ez után döntött úgy, hogy nemzetközi fórumon kér jogorvoslatot. „Ezt az ügyet tovább kell vinni, hiszen nem csak az a kérdés, hogy a székely zászlót fel lehet-e vonni egy közterületen. Ebben az esetben arról van szó, hogy mi – székelyek és magyarok – otthon érezhetjük-e magunkat saját szülőföldünkön” – mondta Tőke, majd hozzátette: szimbolikus ügyről van szó, mely során nem szabad hagyni, hogy az államhatalom elvegye az emberek cselekvőképességbe vetett hitét.
„Látnunk kell: két fronton is támadást intéznek az erdélyi magyar közösség ellen. Egyrészt szellemi hadviselés során a román államhatalom igyekszik korlátozni szimbólumaink szabad használatát és nyelvi jogainkat, másrészt mindent elkövet, hogy gazdaságilag is ellehetetlenítse történelmi régiónkat. Ezért fontos számunkra, hogy küzdjünk a szabad szimbólumhasználatért. A székely zászló azt hivatott jelképezni, hogy résztulajdonosok vagyunk Csíkszereda közterein, s itthon kell terveznünk, itthon tudunk kiteljesedni és itthon tudunk teljes életet élni. Gazdasági téren is egyértelmű az álláspontunk: a kezdetektől a területi autonómiát tűztük ki célul, amelynek legfontosabb része a gazdasági önrendelkezés. Ez esetben olyan autonómiáról beszélek, amilyen még Katalóniának sincs” – idézi a politikust a közlemény.
Tőke Ervin úgy véli, az Emberi Jogok Európai Egyezményének három cikkelyét is sérti a román bíróság döntése. „Megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogunkat, amelyet az említett európai dokumentum 6-os cikkelye garantál, mivel minden bizonyítékot, melyet a bíróság elé vittünk, figyelmen kívül hagytak. Ugyanakkor azt állították, a büntetést azért kaptam, mert nem a törvénynek megfelelő módon vontam fel Hargita megye zászlaját, noha ez jogilag nem is létezik, a székely zászló pedig nem egy közigazgatási egység, hanem egy közösség szimbóluma. A 7-es cikkely rendelkezése szerint a törvények konkrétak kell hogy legyenek. Ebben az esetben a 141-es törvény kötelezettségeket ír elő közintézmények képviselői számára, de nem rendelkezik magánszemélyek bérelt területen történő tevékenységéről. A bíróság ebben az esetben kiszélesítette a törvényt olyan területre is, amelyről a jogalkotó nem rendelkezett. Végezetül a 10-es cikkely határozottan tiltja azt a fajta diszkriminációt, amellyel a zászlófelvonás utáni eljárásokkor találkozhattunk” – mondta Tőke Ervin, aki emlékeztetett: az Emberi Jogok Európai Egyezményét Románia is ratifikálta, tehát saját jogrendjébe emelte annak minden rendelkezését, és a dokumentumban foglalt rendelkezések elsőbbséget élveznek a nemzeti jog rendelkezéseivel szemben, így reméli, hogy Strasbourgban jogorvoslatot nyerhet.