Az Agrokézdiszék Mezőgazdászok Egyesülete szervezésében és a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium pályázati támogatásával pénteken este a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben mintegy húsz érdeklődő jelenlében tartott három és fél órás, nyílt beszélgetéssel egybekötött vetített képes előadást Természetes házak címmel a Maros megyei Makfalva és Szolokma határában csömpölyegmódszerrel épített házban élő Németh János. A tanácsadással és ökoházak népszerűsítésével foglalkozó építész arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy miért érdemes zöldházat építeni. Az építész többek között Német- és Franciaországban gyűjtött tapasztalatot az ökoépítkezéshez. Magyarországról, ahol építkezésben dolgozott, úgy jött végleg haza, hogy megpróbál a saját lábán megállni, és ez sikerült is neki.
Az ökoházépítés egyik hazai úttörője harmicöt évig élt városi környezetben, Dicsőszentmártonban, majd húsz évig családjával együtt Marosvásárhelyen lakott, de a nagyvárosi élet, az albérlet fenntartása sokba került, ezért eldöntötték, hogy falura költöznek. Makfalva határában szalmatetős, vályogfalú házat építettek maguknak, amelynek fenntartása is lényegesen olcsóbb, energiatakarékosabb, mint más házaké, ezenkívül összetartja a családot, meleget ad. Erdély-szerte mintegy ötven zöldház épült már, s Székelyföldön egyre több fiatal érdeklődik irántuk. Németh János szerint az ökoházak építése nemcsak mesterség, hanem életforma, amely felé egyre többen kezdenek odafordulni. A szakember jelenleg három román nyelvű honlapot is működtet (colibaverde.ro, casenaturale.ro).
Tapasztalata szerint kegtöbben először a természetes alapanyagok iránt érdeklődnek, hiszen szeretnék egészségesebb anyaggal szigetelni házukat, például náddal vagy kenderrel, amely részben a kereskedelemben is megvásárolható. „Szerintem az igazi zöldház az, amikor olyan alapanyagokból építed fel a házadat, amelyket a telkeden vagy annak közelében találsz, gondolok itt kőre, agyagra, homokra, fára, szalmára. Az ökoház építése azért életforma, mert meg kell keresned a természetes alapanyagokat, amelyek sokkal olcsóbbak, mint a kereskedelemben levők. Amikor benne laksz, ha megfelelően kialakított, olcsón fenntartható: felhasználja a természet adta meleget és hideget egyaránt. Amióta ezzel foglalkozom, megtanultam újra ember lenni, lemondani a napi húszórás hajtásról, csökkentettem a kiadásokat, jobban odafordultam az emberekhez, a természethez. Reggel nem azon gondolkodom, hogy indulnom kell pénzt szerezni, hanem azon, hogy mit tehetnék aznap, hogy boldogabb legyek”– összegzett a környezettudatos, háromgyermekes családapa. Azt sem rejtette véka alá, hogy az ökoházépítőket – főleg falun – bolondnak nézik.
A szalmabálából épített házakról azt mondta el, hogy nagyon jól szigetelnek, és érdemes vele dolgozni, de sok fa alapanyag kell a szerkezetéhez, ez így több pénzbe kerül, s a fákat is ki kell vágni. Németh János élete első szalmaházát Giurgiu megyében építette. Hargita megyében legalább tíz szalmaház található, vályogház is akad jó pár, és Erdély-szinten több mint ötven ilyen épület készült eddig el. A szakember az ökoházakon kívül az ökotudatos életmódról és a pozitív gondolkodásról is kifejtette a véleményét. Ami közelebbi terveit illeti, Németh János azt szeretné, hogy már jövő nyáron Szováta környéki kézművesek bevonásával az általa elnökölt Zöld Kuckó Egyesület gyermektáborokat szervezzen.
