Most szélcsend van
Lapunk is írt arról, hogy a község két vezetője között egy időben nem volt felhőtlen a kapcsolat. Mivel a polgármester épp hivatalos dolgait intézte a megyénél, előbb a magyar érdekszervezet színeiben megválasztott alpolgármestertől, ifj. Kanyó Antaltól érdeklődtünk, mi a hír Nagyborosnyón.
Elmondta, hogy tapodni kezdték a jó irányba vezető ösvényeket, és frakciójuk minden olyan javaslatot megszavazott, amely a község javát szolgálja. Letették a víz- és szennyvízhálózat kiépítésének dokumentációját a községközpont és a hozzájuk tartozó Cófalva számára, a földrajzi adottságok csak ezt tették lehetővé. A kovásznai ivóvízhálózat hozamát pótolniuk kell majd fúrt kútból, ezt a Kovászna vize és a Feketeügy mentének árterületére tervezik, és kivitelezése már sínen van. Nemrég átvették a felújított feldobolyi kultúrotthont, ahol a munkálatok még 2014-ben elkezdődtek a LEADER-programban nyert pénzből. Sikerült felújíttatni a régebbi autóbuszmegállókat, de nem feledkeztek meg a hősi emlékműről sem, erre a Bethlen Gábor Alaptól kaptak 1,5 millió forintot.
Az RMDSZ-frakció kulturális tevékenységek támogatására létrehozta a Hársfa Egyesületet, amely főleg a fiatalabbakra alapozna, vezetője Mántó Brigitta. Pályáztak egy ifjúsági fúvós- zenekar megalakítására, a felszerelések egy része már meg is érkezett. Megszervezték Tolnanémedi testvértelepülés küldöttségének fogadását, s megismertették velük az ország egy részét és megyénket. Meglepetés volt számukra a Transalpina kárpáti átkelő és a csernátoni Malomkert. Tolna-vidéki táncokat bemutató együttesük után a lécfalvi, több elismerő oklevéllel rendelkező Nemere tánccsoport lépett fel, a zsenge korú gyerekek Kertész Barna tanító által oktatott új fúvószenekara fokozta a hangulatot. „Remélem, jövő esztendő augusztusában, Szent István napján sikerül eleget tennünk a némediek meghívásának, és viszonozhatjuk látogatásukat” – zárta a számadást Kanyó Antal.

Önerőből, pályázatból
– Melyek a választások óta lepergett időszak eddigi megvalósításai, és milyen terveik vannak? – kérdeztük később Ion Nicolae polgármestert.
– Részben a vidékfejlesztési minisztérium segítségével, részben önerőnkből megkezdtük és folytatjuk a helyi önkormányzat hatalmas, többfunkciós épületének teljes tatarozását. A belső munkálatokkal már végeztünk, a külső még folyamatban van. Itt működik az iskola két csoportja is.
A polgármester bemutatta, hogy korszerű és lakható állapotban van az épületbelső. Új pádimentum, falburkolat került fel, kicserélték a nyílászárókat, felújították a tanácstermet, részlegesen a községi könyvtárat és az irattárat is. Ennek a programnak a pénzalapjaiból mentenék meg, tataroznák a helybeli N. Bartha Károly Általános Iskola hátsó, megrozzant épületrészét is. Pályáztak egy műgyepes, éjszakai világítással is rendelkező minifocipályára a központi új játszótér és emlékpark övezetében.
– Hidat, átereszeket, vízlefolyókat építettünk a kispataki bekötőútra, és megpályáztuk 800 méter hosszú szakaszának felújítását. Halaszthatatlan munkálat volt, ennek a kis településnek a területén van a községi erdőbirtokunk is, ahonnan 500 köbméter tűzifát termeltünk ki, innen látjuk el téli tüzelővel a község intézményeit, a hivatalt és az iskolákat. Kétnyelvű falutáblákat szereltettünk önerőből minden település bejáratához. Bérelt erőgéppel sikerült felújíttatnunk a tavaly a településhez tartozó fontosabb mezei utakat, nyolc vízátereszt építtettünk a községi utakra, megújult a települések közvilágítási hálózata, szemétládákkal láttuk el a falvakat is, éjjeli világítóeszközöket adtunk a kisborosnyói romatelepen élő családoknak, ahol még nincs villanyhálózat – sorolta a községvezető, és elmondta, hogy felkészültek a közelgő télre is. Kotrógépük működőképes, és mintegy 30 tonna homok áll rendelkezésükre a síkos útszakaszokon való bevetésre.

Megélhetési források
Nem nehéz felmérni a községközpont gazdasági erejét. Az eltelt évtizedekben alakult ipari vagy más gazdasági létesítmények egy része sajnos már a múlté. Lakóinak évszázadok óta hagyományos megélhetési forrása az erdőkitermelés, az állattartás, a mezőgazdaság és a cserekereskedelem. Ezt pótolta a gyümölcstermesztés, pálinka-, szesz- és sörfőzés, a malomipar, az ecetgyártás, az erdő javai, a halászat és a vadászat, a kereskedelemmel együtt a falusi kisipar, a gyapjúfeldolgozás. Az olvasó bizonyára tudja, hogy mi maradt meg mára ezek közül...
Mint máshol, itt is mezőgazdasági erőgépekkel rendelkező gazdák művelik meg az arra szorultak krumplit, kukoricát, kenyérgabonát és répaféleségeket termő területeit.  A helybeli termelőkkel a mező ez évi, jobbnak mondható hozadékáról beszélgettünk. Sem jobb, sem gyengébb nem volt a termés, mint a tágabb vidék átlaghozama – tájékoztatott Pataki Sándor, aki ugyan nem tehetős gazda, de barátait-rokonait segíti mezőgépeivel. Ő mondta el, hogy lemerészkedtek a borosnyói mezőre az őzek, és nem kis károkat okoztak a kukoricásokban a szabadon pusztító vaddisznók is.
A helyi műmalom termékeit vidékszerte kedvelik, de egyre szűkül a kisipar. Bekopogtunk a holland érdekeltségű bútorüzemhez, amely igen értékes és ellenálló tömör fafajtákból készült bútorokat gyárt külföldre, de ha akad helybeli megrendelő,  azt is kiszolgálják. Nagy Dénesné, kalauzunk bemutatta termékeit, és megjegyezte, hogy a borosnyói önkormányzat is tőlük rendelte meg a hivatal új bútorzatát. Negyedszáz körüli azoknak a szakmunkásoknak a száma, akik itt keresik meg a mindennapit.

Tartalékok és lehetőségek
Sem arany, sem ezüst nincs itt a föld mélyében, hiszen mindenütt tengeri eredetű kárpáti homokkő képezi a vidék őstalapzatát. Ez azonban nem jelenti, hogy nincsenek a köz­ségnek hasznosítható ásványi tartalékai. A pliocén agyag a kerámia- és építőipar kiváló alapanyaga, nem véletlen, hogy a borosnyói cigányok évszázadok óta téglavetők. Bőven van folyami kavics és homok. De a közeljövőben ezeknél is egyre értékesebb lesz a vízkészlet. Az egymáshoz közel levő Feketeügy és Kovászna vize közös ó- és új-alluviális képződményeiben, és még mélyebben ott az ivóvíz, a Cófalva és Lécfalva közötti süllyedék mélyében pedig jelen van a szénsavas ásványvíz is. Senki nem próbálta meg itt egy-két halastó kialakítását? Kispatak felső része erre igen alkalmas lenne...
Jó volna, ha túl tudna lépni a községvezetés – beszéltük a helyi tanácsosokkal – azokon az akadályokon, amelyek gátolják az agro- és falusi turizmu s beindítását, ugyanis az egész község területén gyerekcipőben jár a pénzt hozó vendégfogadás. Ha elkészül a községközpont és a falvak közművesítése, nem lesz gond leltárba szedni azokat az érdeklődésre számot tartó idegenforgalmi értékeket, amelyek alapjait képezhetik a jövő falusi turizmusának. A községvezető egy olyan falufüzetet rendelt meg lapunk kiadójától, amely éppen ezeket a sokrétű értékeket sorjázza és mutatja be.
A község déli peremén – Feldoboly és Kispatak környékén –  festői erdős övezet terül el. Kispatak a csendet, az érintetlen természetet és Borzvárának históriáját kínálja, Kisborosnyón messzi földön párját ritkító történelmi emléktáblák és kopjafás emlékpark várja az érdeklődőt. Feldobolyban – Éltes Barna képzőművész falujában – nyaranta megszervezik a Jákó Sándor Székelyföldi Alkotótábort, kínálja magát a felújítás előtt álló középkori alapokon nyugvó kazettás mennyezetű műemlék templom, nyaranta itt rendezik a szilvalekvár-fesztivált, itt főzik széles e vidéken a legkiválóbb kisüsti pálinkát. A községközpont változatos történelmével jár elöl, a vasút menti réten gyönyörködhetünk a védett növényritkaságban, a kockás kotuliliomban. Nagyborosnyóhoz helyi népdal is kötődik: „Nincsen pénzem, / de majd lesz, / Mikor Nagyborosnyón / vásár lesz. / Eladom a szürkét / s el a feketét, / Veszek rajta piros-barna menyecskét!” Cófalva nevét egykori aranylelete, Lécfalváét pedig a háromszéki székelyek küzdőhelye, Székelytámad várának alapfalai tették ismertté a régészvilágban. Lécfalván a legfiatalabb nemzedékből alakult táncegyüttes és gyerek-fúvószenekar működik, akik továbbviszik és őrzik táncos-énekes hagyományainkat, zenei anyanyelvünket.