Visszafelé sülhet el a Demokratikus Koalíció javaslata, hogy vegyék el a külhoni magyarok szavazati jogát, hiszen ennek hatására is sokan elmehetnek majd szavazni – hangsúlyozta az M1 tegnap reggeli műsorában Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.
Mint ismert, tizenhárom évvel ezelőtt, december 5-én ügydöntő népszavazást tartottak Magyarországon két témában. Az egyik a kettős állampolgárság megadásáról szólt. Korábban a külhoni magyarság nem igényelte a kettős állampolgárságot, ám 2003-ban a magyarok világszövetsége felvetette ezt a témát, amely belpolitikai kérdéssé vált – elevenítette fel a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában. Az eredményt sokan ismerik: a szavazás eredménytelen lett, noha többségben az igenek voltak. Az MSZP–SZDSZ-kormány a nem szavazatok mellett kampányolt. Azt kérték az emberektől, hogy szavazzanak a kettős állampolgárság ellen. Egy másik plakáton pedig azt is állították, hogy az állampolgárság megadása ráfizetés lenne Magyarországnak, mi több, 23 millió román munkavállalóval riogattak. A legszomorúbb az volt, ahogyan zajlottak a folyamatok, a kampány a magyarországi lakosság irigységére játszott – mondta Kántor Zoltán. Gyurcsány Ferenc álláspontja nem sokat változott tizenhárom év alatt, hiszen az általa vezetett DK most éppen azzal kampányol, hogy elvenné a szavazati jogot a külhoni magyaroktól – mutatott rá Kántor Zoltán.
Az elemző úgy vélte, 2010 után, az állampolgárság kiterjesztésének megszavazását követően kerültek a helyükre a dolgok a külhoni magyarság részéről, ám az emlékek megmaradtak. Miután a DK vissza szeretné vonni a szavazati jogot, a külhonban sokan úgy döntöttek, csak azért is elmennek szavazni, bár korábban nem tervezték – mondta az igazgató. Hozzáfűzte: a DK nem számíthat sok szavazatra a szomszédos országokból, ám Magyarországon több baloldali szavazó e kérdés miatt a Demokratikus Koalíciót fogja választani – fogalmazott Kántor Zoltán.
Úgy vélte, Magyarországon csökken a külhoniakkal szembeni előítélet, köszönhetően a nemzetpolitikának, illetve a Határtalanul programnak, amelynek részeként egyre több középiskolás látogat el a szomszédos országba, és látja, hogyan élnek a magyarok. Ez 1989 előtt nem így volt, most viszont egyre erősebb a tudat, hogy a Magyarországon és a szomszédos országban élő magyarok is egy nemzet tagjai – húzta alá Kántor Zoltán.
