A program célja, hogy egyrészt fémiont tartalmazó gyógyhatású vegyületeket fejlesszenek, másrészt az emberi szervezet fémion háztartásával és annak felborulásával kapcsolatos vizsgálatokat végezzenek. A program része a gyógyszerjelölt molekulák hatékonyabb célba juttatása, a klinikumban még nem alkalmazott új módszerek kidolgozása is.
A rákos betegségek kezelésére néhány fémion – például a platina, a ruténium, a ródium, a gallium, a réz – jól alkalmazható. Ezek közül például a platina már harminc éve használatos a gyógyításban. Ezek a fémionok azzal képesek a tumoros betegséget gyógyítani, hogy a rákos sejtek szaporodását gátolják, ám veszélyeztetik az ép szöveteket is. E negatív hatásokat – például a kemoterápiát kísérő rossz közérzetet, hajhullást – úgy szeretnék mérsékelni a szegedi egyetem kutatói, hogy fémionok vegyületeit állítják elő. A fémion hasznos hatását mintegy becsomagolják azzal, hogy szerves vegyületekhez kapcsolják. E szerves vegyületek önmagukban is lehetnek rákellenesek, és e gyógyhatásukra ráerősít a hozzájuk kapcsolt fémion.
A fémionok káros mellékhatása azzal is mérsékelhető, ha a gyógyszerjelölt fémvegyületeket sikerülne csakis a rákos szövetekbe juttatni. Betegséghez vezethet, ha az élő szervezet számára létfontosságú, tíznél is több fémionnak a különböző sejteken, szöveteken belül szabályozott koncentrációja felborul. A szakemberek az Alzheimer-kóros betegek agyszövetében megjelenő, többek között rezet nagy koncentrációban tartalmazó amyloid plakkokat is vizsgálják. Emellett a Duchenne-szindróma, a gyermekkori izomelhalás kapcsán további genetikai eredetű betegségek gyógyításának az eszközét is keresik az SZTE kutatói – áll a közleményben.